MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Személyesen, online, e-mailben, telefonon és panaszdobozon keresztül is működhet majd az az etikai forródrót, amit kötelező lesz kialakítania a magyar cégeknek is néhány hónapon belül. Tavaly év végén lépett hatályba az úgynevezett „whistleblowing” uniós irányelv, azzal a céllal, hogy minden eddiginél nagyobb védelmet adjon azoknak a személyeknek, akik szervezetükön belül visszaélést tapasztalnak és arról bejelentést tesznek.
A közérdekű bejelentők megóvása érdekében az eddiginél is szigorúbb kereteket vezet be az új, európai uniós irányelv, amit 2021. decemberéig a magyar jogrendszerbe is át kell ültetni. A korábbiakhoz képest a legfontosabb változás, hogy minden ötvennél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozás, illetve – bizonyos létszámkönnyítési lehetőséggel – az állami szektor számára is kötelező lesz az etikai forródrót kialakítása.
A rendelet hatálya kiterjed többek között a közbeszerzésekkel, a környezetvédelemmel, a termékbiztonsággal, a személyes adatok védelmével, az információs rendszerek biztonságával, illetve a belső piaccal és társasági adóval kapcsolatos visszaélésekre is. A visszaélések által okozott kár a társaságok éves árbevételének átlagosan 5 százaléka, így a hatékony megelőzés hozzájárul a cégek eredményességéhez. „Egy jól működő etikai forródróttal a visszaélések elkerülhetőek vagy sokkal előbb napvilágra kerülnek, így lényegesen kisebb az okozott kár, mint a véletlenül vagy külső ellenőrzés által feltárt ügyek esetén” – tette hozzá Szügyi Dániel, az Ernst & Young Tanácsadó Kft. Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások üzletágának szakértője.
Bár Magyarország egyike annak a tíz EU-tagállamnak, ahol már most átfogó szabályozás védi az alkalmazottakat, hazánkban mégis csak a legritkább esetben fordul elő, hogy valaki bejelenti, ha visszaélést tapasztal. Az Ernst & Young egy korábbi felmérése szerint a vállalatok közel 80 százalékánál ráadásul nincs semmilyen mód az ilyen jellegű észrevételek megosztására. A KSH adatai szerint a hazánkban működő vállalkozások jelentős többsége 1-4 főt foglalkoztat, így az új szabályozás a vállalkozások kevesebb mint 1 százalékát, de így is több mint 6000 vállalkozást érint.
