Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A vártnál szerényebb bővülés miatt a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) arra számít, hogy a korábban tervezettnél egy évvel később, csak 2024-ben érheti el a légi utasszállítás a járvány előtti szintet. Brian Pearce, a montreali székhelyű, háromszáz légitársaságot tömörítő kereskedelmi szervezet vezető közgazdásza egy keddi videokonferencián számolt be arról, hogy
június végén az egy évvel korábbi szinthez képest 86,5 százalékkal volt alacsonyabb az értékesített utaskilométerben mért teljesítmény, és a májusi 91 százalékos csökkenést jelentő mélyponthoz képest alig történt elmozdulás.
Ennek oka az elemző szerint, hogy a különböző országok eltérő szabályokat vezettek be az utasokkal szemben, és a fogyasztói bizalmi indexek is rendkívül alacsonyak. Hozzátette: az üzleti bizalmi index lassan eléri a pandémia előtti szintet, de ezzel együtt az üzleti utasok nem tértek még vissza.
A közgazdász ismertetése szerint bár egyre több a járat, nagyon kevés az utas, ezt támasztja alá az is, hogy a belföldi járatokon 62, a nemzetközi járatokon mindössze 39 százalék a gépek kihasználtsága.
Európában a nemzetközi járatok 55 százalékos töltöttséggel repültek júniusban, egy évvel korábban ez a mutató 89 százalék volt.
Az alacsony utasforgalom mellett a másik probléma, hogy emelkedik a cégek üzemeltetési költsége. Pearce szerint a kisebb cégek, amik nincsenek jelen a tőkepiacon, akár csődbe is mehetnek, ha nem kapnak több állami támogatást.
