Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Gazprom az 1,3 milliárd dollár értékű eurókötvényt időre visszafizette, és a lap úgy tudja, hogy a befektetők dollárban kapták vissza a pénzüket, annak ellenére, hogy voltak olyan félelmek, miszerint az orosz hatóságok valutaszabályozási intézkedései nem teszik lehetővé, hogy a Gazprom devizában rendezze lejáró adósságát. Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton kiadott rendelete értelmében ugyanis a külföldi hiteleket rubelben kell visszafizetni – az adósságok egy részénél ez lehetséges, más részénél azonban nem.
A Gazpromnak júliusban egy 1 milliárd dollár és egy 500 millió svájci frankos kötvényt is vissza kell fizetnie.
A The Wall Street Journal úgy tudja, hogy a Rosznyeftynek, a legnagyobb orosz olajtermelőnek még vasárnap vissza kellett volna fizetnie 2 milliárd dolláros kötvényét, de erre egyelőre nem került sor. A lap szerint a hitelezők bizakodóak, úgy vélik, hogy megkapják pénzüket.
Múlt hét elején jelentette be a brit BP, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt a vállalat kilép a Rosznyeftyből, amelyben 19,75 százalékos részesedéssel rendelkezik 2013 óta.
A devizaadósságok kifizetése nem csak az orosz nagyvállalatok számára okozhat gondot, de az orosz államnak is. Egy jövő héten esedékes kuponfizetésnél ugyanis nem lehetséges az, hogy dollár helyett rubelben fizessen Moszkva, így ha azt nem tudja teljesíteni, az hivatalosan államcsődnek számíthat.
Az ukrajnai háború keddi híreit percről percre tudósításunkban követheti.
