Már az előrejelzések is az eddigi átlagot meghaladó, 10-15 százalékos éves áremelkedéssel számoltak az építőanyag-piacon 2022-re, azonban már március közepén 15–25 százalékkal drágábban lehetett építőanyagokhoz jutni, mint tavaly – írja a Világgazdaság hétfői száma. A lapnak nyilatkozva Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület elnöke elmondta, hogy eleve az átlagot meghaladó mértékű drágulással számoltak, ám ezt tovább gerjesztette a háború, így egyelőre lehetetlenség megjósolni, hogy mikor ér véget ez a folyamat.

A nagymértékű drágulás (az építkezések anyagköltségének bizonyos kategóriái esetén ez 30 százalékot is jelent, de átlagosan is eléri a 20 százalékot) egyelőre nem befolyásolja a keresletet, hiszen a folyamatban lévő, vagy eltervezett építkezéshez mindenki igyekszik a mostani árakon bevásárolni, elébe vágva a további drágulásnak. Wiesinger beszélt arról is, hogy a lakossági felújítási piacot ugyan segítik az idén még élő állami támogatások, ám ezeket gyakorlatilag felemésztik az építőanyaggal kapcsolatos áremelkedések, a 2020 óta megduplázódott (van, ahol megháromszorozódott) munkadíjak és az öt éve menetrendszerűen 13–14 százalékkal évente növekvő rezsióradíjak.

Az elszálló gáz és villamosenergia-árak csak tovább növelik az építőanyag-piacon tapasztalható drágulási folyamatot. Például a komoly energiaigényű csempegyártás esetében már van olyan gyártó, aki 45–50 százalékos áremelést jelentett be. További gondot jelent, hogy a nemzetközi helyzet a szállítási határidőket is kitolja, ami leginkább a hőszigetelőket és a gipszkarton termékeket érinti. Az ő esetükben az eddig megszokott 1–2 hét helyett akár hónapokba is telhet a leszállításuk.

A helyzeten természetesen nem segít a gyengülő forint és a hitelkamatok emelése sem, hiszen ezeknek ugyanúgy költségnövelő hatásuk van, ami azt jelenti, hogy a lakásfelújítási munkálatok végső ára nem fog beleférni a korábban meghatározott költségkeretbe.