A hódmezővásárhelyi polgármester a földadó bevezetéséből biztosítana rezsitámogatást a rászorulóknak. A csütörtöki közgyűlés tárgyalta a napirendi pontokat, de már korábban nekiment Márki-Zaynak az előterjesztés miatt az országos agrárkamara, a MAGOSZ, és a helyi ellenzéki képviselők sem támogatták az ötletet maradéktalanul. Végül az adóemelést megszavazták a képviselők.

Egyes adónemek, mint például az építményadó visszaállításáról is vitáztak a képviselők, végül a városnak több százmilliós bevételt jelentő adóemeléseket leszavazták a képviselők. A földadó nagyobb vitát váltott ki, a tervek szerint ennek a bevezetéséből fedezte volna a hódmezővásárhelyi önkormányzat az energia-, és az élelmiszerárak elszállása miatt nehéz helyzetbe kerülő családok támogatását.

Az eredeti előterjesztésben a földadót csak két hektár feletti földterület esetén, és csak annak kellett volna megfizetni, aki nem megműveli azt, hanem bérbe adja. Hódmezővásárhely közigazgatási területén 42 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület van, ebből az önkormányzat adatai szerint nagyjából 12 ezer hektárt nem a tulajdonosok művelnek, hanem a bérlők. Az előterjesztés szerint közel 120 millió forint bevételt jelentett volna, ha az eredeti formában elfogadják a képviselők a javaslatot. Az előterjesztő úgy kalkulált, hogy egy öthektáros bérbe adott föld után 500 ezer forint bevétele származik a tulajdonosnak. Szántó esetén, négyzetméterenként 0,99 forint adóval számolva, az öthektáros tulajdonosnak 49 500 éves adót kell befizetni a Hódmezővásárhely kasszájába.

A javaslat óriási vitát váltott ki. A helyi Fidesz, az országos agrárkamara és a MAGOSZ is nekiment a javaslatnak, ez utóbbi szervezetek közleményt is kiadtak El a kezekkel a termőföldtől címmel. Az érdekképviselet azon háborodott fel, hogy az idei nyári forróság és aszály padlóra küldte a gazdákat, különösen igaz ez pont Hódmezővásárhely környékére is. Ezért méltatlan a veszteséges gazdaságok további adóztatása. Azt a közlemények nem említik, hogy azokra nem vetik ki az adót, akik a földjeiken mezőgazdasági tevékenységet folytatnak akár cégként, akár őstermelőként, vagy vállalkozóként. A helyi Fidesz viszont úgy látja, a tulajdonos a pluszkiadást azonnal továbbhárítaná a bérlőkre, akik a többletköltséget a vevők felé érvényesítenék. A helyi DK és MSZP képviselői pedig azt kifogásolták, hogy a csekély méretű földjüket bérbeadó idős embereket nem szerencsés tovább terhelni, mert sokan jelenleg is nehéz anyagi körülmények között élnek, a nyugdíjuk mellett az évi néhány százezer forintnyi havi összeg még a gyógyszerkiadásaikat sem fedezik.

Végül a földadót úgy szavazta meg a közgyűlés többségét adó MMM-Tiszta Vásárhelyért frakció, hogy az adó hatálya alá tartozó terület nagyságát négy hektár fölé emelték. Így az önkormányzat becslése szerint 80 millió forint folyhat be a földadóból, amelyet a jövő év első felében rezsitámogatásra, az év második felében a nyugdíjasokra fordítanak.