Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Elindult a társadalmi egyeztetés a repohár visszaváltásáról – írta csütörtöki közleményében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK). A közlemény szerint a BKIK és a Zöld Követ Egyesület októberben egy olyan munkacsoportot állított fel, ami azt a feladatot kapta, hogy kidolgozza a társadalmi egyeztetés kérdéssorát.
A felmérés a fogyasztói magatartást és elvárásokat hivatott feltérképezni, az eredményeket pedig szakértők fogják majd beépíteni „a szektor számára készülő ajánláscsomagjukba, amelyet a jogalkotókkal is megosztanak”.
A repoharak lassan sem a környezetvédelem, sem a fogyasztók érdekét nem szolgálják
Kevés olyan szórakozni járó ember van Budapesten, akinek még sincs odahaza legalább egy-két újratölthető pohara - újrapohara -, vagy azért cserébe kapott műanyag zsetonja egymástól teljesen független szolgáltatóktól. Aztán ahogyan az egymással nem csereszabatos poharak toronnyá nőttek a konyhapulton, úgy lett sokaknak elegük az egészből.
Hogy miért van erre szükség? A munkacsoport állítja, hogy a jelenlegi rendszer átláthatatlan, „ezért egy olyan új folyamatot kell kialakítani, amelynek a végén a fogyasztó visszakaphatja a betétdíját”. Lefordítva: most szakértők javasolhatják, hogy vissza kell térni ahhoz a modellhez, ami a tokenek megjelenéséig volt, miszerint repohárért a pénzünk jár vissza.
„A szakértők azt szeretnék elérni, hogy a fogyasztók eldönthessék: visszaadják vagy megtartják-e a poharukat, de mindenképp lehetőséget szeretnének a pénzért való visszaváltásra, hiszen erre adottak a technikai feltételek, akár készpénzes, akár kártyás fizetésről legyen is szó” – írták.
Túry Gergely
