Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Nagy vereséget szenvedett el a Meta szerdán, ami súlyos következményekkel járhat a Facebookon és az Instagramon folytatott reklámüzleteire – írja a New York Times. Az EU jogalkotói ugyanis arra jutottak, hogy a vállalat törvényszegő módon kényszerítette rá a felhasználóira a személyre szabott hirdetéseit.
A döntés azon felül, hogy 390 millió euró (kb. 154 milliárd forint) büntetést szabott ki a Metára, azt is jelentheti, hogy a cég komoly költségeket vállalva kénytelen lesz átalakítani az EU-n belüli piacának hirdetésalapú funkcióit.
Persze az EU döntése keveseket lepett meg, hiszen az állásfoglalás logikusan következik a közösség által 2018-ban elfogadott GDPR, azaz az általános adatvédelmi rendeletből, amit épp azért hoztak meg, hogy egy Metához hasonló multi ne tudjon büntetlenül személyes adatokat megszerezni a felhasználóitól azok beleegyezése nélkül.
Ugyan a döntés nem írja elő konkrétan, hogy mit kellene tennie a Metának, ám a dolognak lehet olyan végeredménye, hogy a vállalat lehetővé teszi a felhasználói számára, hogy eldöntsék, kívánják-e rábízni a Metára ezen adataikat, vagy nem.
Ráadásul ez nem amolyan választásnak álcázott kényszert jelentene, hogy amennyiben nemet mondanak az adatzsonglőrködésre, akkor nem használhatják a platformot sem. Márpedig ha elegendően vonják meg a bizalmukat a cégtől, az a Meta bevételeinek egy igen komoly hányadára jelenthetne végzetes csapást.
Hovatovább a legtöbb techcég a globális működését is GDPR-kompatibilissé teszi, hiszen egyszerűbb és olcsóbb egy ilyen változást általánossá tenni, mint szimplán az EU-tagállamok felhasználóira korlátozni.
