Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Pénteken jelentette be az Intel, hogy európai terjeszkedése részeként 4,6 milliárd dollárt tervez befektetni egy új chipgyárba a lengyelországi Wroclaw közelében. Vasárnap aztán kiderült, hogy az amerikai vállalat 25 milliárd dolláros beruházással Izraelben is üzemet nyit. A két beruházás összköltsége közel 30 milliárd dollár.
A Reuters tudósítása szerint a pénteki bejelentést az Intel vezérigazgatója, Pat Gelsinger tette, aki elmondta, hogy a lengyelországi létesítmény 2027-től 2000 dolgozót fog foglalkoztatni, és több ezer további munkahelyet teremt az építési fázisban. A chipgyártó első embere hozzátette, a régióban több ország is versengett a tervek szerint 4,6 milliárd dollárból épülő gyárért, de Lengyelország volt a „legéhesebb" a beruházásra.
Az Intel érkezését Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke is üdvözölte. Mint mondta, az Intel gyárépítése „Lengyelország történetének legnagyobb zöldmezős beruházása" lesz.
Vasárnap aztán izraeli kollégája, Benjamin Netanjahu hasonló mondatok keretében bejelentette, hogy az Intel 25 milliárd dolláros beruházással új gyárat létesít Izraelben. A Financial Times beszámolója szerint az új gyár az Intel már meglévő Kiryat Gat-i, üzeme mellett nyílik majd, ugyancsak 2027-ben. Netanjahu a befektetést „minden idők legnagyobb beruházásának" nevezte, az Intel viszont csak annyit közölt hivatalosan, hogy "üzleti tervet nyújtott be izraeli gyártólétesítményeinek korszerűsítésére", ahol 1974 óta működik, de nem erősítette meg „a projekt konkrét részleteit". Az izraeli pénzügyminisztérium szerint a projekt várhatóan több ezer új munkahelyet teremt majd, és az Intel 7,5%-os adókulcsot fog fizetni, ami a jelenlegi 5%-hoz képest emelkedést jelent.
