Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az MBH Bank menedzsmentje a múlt héten tárgyalást kezdeményezett a bankban működő üzemi tanáccsal „a munkáltató csoportos létszámleépítési szándékáról”. Még október folyamán, a tárgyalások lezárultával döntenek a szükséges létszámleépítésről, és értesítik az érintett dolgozókat – közölte a pénzintézet a Telex.hu-val.
A banknak jelenleg 9500 aktív munkavállalója van, az esetleges létszámleépítés a dolgozók kevesebb mint 5 százalékát érintheti, ami így is körülbelül 400-500 ember. Elsősorban Budapesten, irodai funkcióban dolgozó embereket küldenének el, köztük vezetőket is.
A pénzintézet az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank egyesülésével jött létre – a tervezett leépítést éppen ezzel indokolják. „Az eredeti fúziós menetrend szerint, a fenntartható, gazdaságos működés érdekében szüntetik meg az egyesült három bank működési és szervezeti párhuzamosságait, ami egy fúziós folyamat logikus velejárója és létszámracionalizálással jár.”
Ami a majdan leépített dolgozókat illeti, az MBH ígérete szerint a törvény által biztosított juttatási csomagon túl egy átfogó belső program keretében tanácsadással és aktív munkahelykeresési támogatással segítik az érintetteket az elhelyezkedésben.
Az MBH az ország második legnagyobb bankja az OTP után, itt foglaltuk össze, hogyan jött létre:
Így rakta össze a magyar állam Mészáros Lőrincnek a NER szuperbankját
Az MKB megvásárlása, szanálása és reprivatizációja, a takarékok államosítása, integrálása és fű alatti privatizálása, a Budapest Bank megvásárlása és beadása a Bankholdingba: bő tíz év, sok-sok kacskaringó és pár elhullott káder után mostanra összeállt a szuperbank, amelynek fő tulajdonosa a fő NER-vállalkozó, kisebbik szelete pedig a NER-lovagok új generációjának emblematikus Matolcsy-árnyékáé.
