Kedvezményes adórendszert dolgoztak ki Rogánék azon digitális cégeknek, ahol több vendégmunkás dolgozik, mint magyar – derül ki a 24.hu cikkéből. A Miniszterelnöki Kabinetirodán ugyanis azt találták ki egy új törvényjavaslat keretében, hogy mentesítenék a digitális cégeket a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatottak, valamint a társaságok vezetői a jövedelmük utáni közteherfizetési kötelezettségüket a különleges közteherviselési hozzájárulással (kükho) teljesíthetnék.

Az adó mértéke 15 százalék,

• ha az alkalmazott magánszemély nem nyugdíjas,
• nem minősül harmadik állam állampolgárának,
• vagy EGT-állam (az Európai Unió tagjai mellett Izland, Norvégia és Liechtenstein tartozik ide – a szerk.) polgáraként nem biztosított.

A teher csak 9,5 százalék,

• ha a magánszemély nyugdíjas,
• harmadik állam állampolgára,
• vagy EGT-államban biztosított.

A magánszemélyt terhelő, 9,5 százalékos mértékkel levont kükhót személyi jövedelemadóként tartanák nyilván, míg a 15 százalékos kükho összegéből 63,3 százalékot szja-ként, 36,7 százalékot társadalombiztosítási járulékként, vagyis ennek fizetője biztosítottnak minősülne.

A trükk a dologban annyi, hogy csak azok a cégek élhetnének ezen kedvezményekkel, amelyekben „a teljes létszámhoz viszonyítva a harmadik országbeli állampolgárok és az EGT-államban (azaz nem az EU valamelyik tagállamában, vagy Izlandon, Norvégiában és Liechtensteinben) nem biztosított személyek együttes aránya eléri legalább a 60 százalékot”.

 

Hiába kapott milliárdokat munkahelyteremtésre a salgótarjáni akkuipari üzem, most elbocsátják a magyar munkásaikat és vietnámiakat vesznek fel helyettük

Az elbocsátott munkások igen nehéz helyzetbe kerültek, mivel Nógrád megyében a legmagasabb a munkanélküliségi ráta.

Ha egy cég mindezzel rendelkezik, még akkor sem biztos, hogy részesülhet a kedvezményekből, ehhez ugyanis megfelelő minősítést is kell szereznie, amit viszont Rogán tárcája alapítványi körbe szervezne ki: a kormány rendeletben jelölheti ki a pályázat kiírására és elbírálására hivatott alapítványt, míg a digitális társaság a minősítést követően a később kijelölendő hatósággal szerződhetne, határozott időre.

A törvénytervezet abból a szempontból is figyelemreméltó, hogy eszerint a digitális társasággal szerződő hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.

A javaslat rögzíti a digitális cégek lehetséges tevékenységi köreit is, ezek az alábbiak:

• elektronikai alkatrész gyártása (2611)
• elektronikai áramköri kártya gyártása (2612)
• számítógép, perifériás egység gyártása (2620)
• híradás-technikai berendezés gyártása (2630)
• elektronikus fogyasztási cikk gyártása (2640)
• elektronikus orvosi berendezés gyártása (2660)
• mágneses, optikai információhordozó gyártása (2680)
• háztartási villamos készülék gyártása (2751)
• egyéb villamos berendezés gyártása (2790)
• irodagép gyártása, kivéve: számítógép és perifériái (2823)
• számítógépes programozás (6201)
• információ-technológiai szaktanácsadás (6202)
• számítógép-üzemeltetés (6203)
• egyéb információ-technológiai szolgáltatás (6209)
• adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás (6311)
• világháló-portál szolgáltatás (6312)

A portálnak küldött válaszában a Miniszterelnöki Kabinetiroda a jogszabály szükségességét azzal indokolta, hogy ezzel kívánná Magyarországra csábítani a programozókat, informatikusokat, hiszen ezekből hiány van.

A 24 által megkérdezett szakértők viszont a részletes tevékenységi köri lista alapján úgy vélik, hogy ebben az esetben sem a magasan képzett munkaerő idecsábítása lehet a fő csapásirány, hanem az olcsó vendégmunkásoké. A TEÁOR számok nagyobbik része ugyanis nem olyan digitális tevékenységet jelöl, melyek elvégzéséhez programozókra lenne szükség, hanem összeszerelést, gyártást, amire a képzetlen, olcsó munkaerő is képes.

 

A vendégmunkásokat elrejtené a kormány, a gazdag "migránsok" a NER-potentátok vagyonát hizlalnák

Miközben a kormány „migránsgettók" rémével hergel, vendégmunkásgettók felállítására kötelezné a külföldieket dolgoztató beruházókat. A tehetős külföldiek viszont szabadon járkálhatnak, ha beszállnak a miniszterelnöki vő valamelyik ingatlanalapjába.