Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Rekordmagas, 1451 milliárd forintos nem konszolidált adózott eredményt ért el a hazai bankszektor Magyarországon 2023-ban, ez azonban nem a banki alaptevékenységeknek, azaz a hitelezésnek vagy a betétgyűjtésnek köszönhető, hanem a magas kamatoknak – erről szól a 24.hu hétfő reggeli elemzése. A pénzintézetek így a Magyar Nemzeti Bank veszteségének kárára érték el a kiemelkedő profitot.
Az MNB által márciusban közzétett prudenciális adatokból az derül ki, hogy a bankok hitelállománya a korábbiaknál mérsékeltebben, 5 százalékkal nőtt, betétállományuk pedig 1 százalékkal visszaesett, miközben a bankok nem konszolidált eredménye háromszorosára nőtt 2022-höz képest – írja a portál.
A hitelállomány enyhe növekedése ráadásul jelentős részben a kormánytámogatásnak köszönhető. A cikk kiemeli, hogy a korábbi évek népszerű hiteltermékei jelentős visszaesést produkálta tavaly, a háztartásokkal kötött új lakáshitel-szerződések értéke 2023 első kilenc hónapjában 40 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest, míg a babaváró hitel iránti kereslet 50 százalékot csökkent. A vállalati hitelek kedvezőbben alakultak, európai összevetésben a hatodik legnagyobb mértékben emelkedtek. A céges hitelezés a 24.hu szerint részben a Baross Gábor Hitelprogramon alapszik, amelyre a kormány tavaly február óta 1200 milliárd forintot költött.
A szektor és a kormányzat közötti háttérmegállapodás értelmében a kormány nem gyakorolt nyomást a bankokra, hogy emeljék a betéti kamatokat, akik cserébe a jelzáloghitelek kamatát is a hozamgörbe által indokoltnál kisebb mértékben növelték – értesült a lap. A betétek többsége így nem sokkal 0 százalék felett kamatozott 2023-ban. Az év első háromnegyedében mintegy ezermilliárd forinttal csökkent a hazai háztartások betétállománya, miközben nőtt a lakosság állampapír-állománya, a bankok által kibocsátott kötvények és a lakossági befektetési jegyek állománya is, összesen 3800 milliárd forinttal.
A hitelintézetek és a kormányzat kizárták a lakosságot abból, hogy az MNB magas irányadó kamatából származó bevételekből részesüljön – írja a portál. Így a bankszektor annak ellenére ért el rekorderedményt 2023-ban, hogy a kormányzat extraprofitadóval sújtotta az ágazat szereplőit.
A bankszektor nyereségei az MNB-t terhelik veszteségként, ez egyrészt az infláció letörését szolgáló egynapos betéti tenderének köszönhető, másrészt az állampapír-fedezet mellett nyújtott, 0 százalékos kamattal kínált vállalati hiteleknek, amelyekkel a jegybank saját veszteségének kárára finanszírozta az államadósságot a 24.hu elemzése szerint. Az MNB vesztesége így akár 2000-2500 forint is lehetett tavaly.
A korábbi jogszabályok szerint a központi költségvetést terhelte volna a jegybanki veszteség, egy tavaly év végi módosítás azonban lehetővé tette, hogy ehelyett a jegybank középtávon várható profitjából finanszírozza azt. Ez azonban a forint leértékelésében teheti érdekeltté az MNB-t, hiszen a jegybanknak abból származhat nyeresége, ha devizatartalékból forint vált át, ha az államnak valamilyen kiadása devizában merülne fel – emlékeztet a lap. A magyar jegybank devizatartaléka azonban mind európai, mind régiós viszonylatban rendkívül alacsony, mindössze 50,4 milliárdos.
A rekordmagas profit a bankoknak sem jelent felhőtlen boldogságot, az OTP a maga ezermilliárdos nyeresége a cég szerint nem tükrözi az ágazat valós teljesítményét, erről itt írtunk bővebben:
