Akkorát ütött a kormány a nyugdíjpénztárakon, hogy még most is alig tesznek félre időskorukra a magyarok

A GDP 4,2 százalékát teszi ki a magyarok nyugdíjcélú megtakarításainak állománya, miközben Európában 12,6 százalék a középérték – számolt a Bankmonitor. Ennek a nagy lemaradásnak a fő oka az, hogy 2011-ben gyakorlatilag megszűnt a magánnyugdíjpénztári pillér, ezáltal a nyugdíj-előtakarékosság egy sokkal kevésbé hatékony és teljesen önkéntes tevékenységgé degradálódott.

Az OECD és a Világbank adatai szerint Európán belül az északi országok (Dánia, Izland és Hollandia) viszik a prímet, 150-200 százalék közé tehető GDP-arányos nyugdíjvagyonnal. Ugyancsak rendkívül jól teljesít Svédország és az Egyesült Királyság is, ahol a GDP 96, illetve 83 százalékára rúg a felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítások állománya. Az Európán kívüli világban Kanada (146), az Egyesült Államok (138) és Ausztrália (125 százalék) produkálták a legmagasabb értékeket. A magyar számnál kisebb csak Törökországban, Görögországban, valamint Luxemburgban jött ki (utóbbiban nyilván annyira magas a GDP, hogy ahhoz képest még a sok nyugdíj-megtakarítás is kevésnek számít százalékban).

Magyarországon az önkéntes nyugdíjpénztárak, a nyugdíjbiztosítások és a nyugdíj-előtakarékossági számlák mostanra együttesen több mint 1,6 millió résztvevőt értek el, akik közül több mint 1 millió fő takarékoskodik rendszeresen.

Azonban a fakultatív, piaci alapon szerveződő feltőkésítés sem az elterjedtség, sem a megtakarítási állomány szempontjából nem képes felvenni a versenyt a hajdani kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerrel – írja a Bankmonitor. További kitörési pontot jelenthetne a meglévő előtakarékossági rendszeren belül a munkáltatói befizetések ösztönzése, hiszen az erős feltőkésített pillérek egyik fő motorját Európa-szerte a foglalkoztatói hozzájárulások adják. Ez utóbbi szempont Magyarországon egyelőre nem érvényesül, a foglalkoztatók számára jelenleg nem jár anyagi előnnyel a munkavállalóik öngondoskodásának támogatása.