Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
„A dokumentumok, amelyeket állítólag a Nemzeti Kincstár, a Brazil Központi Bank és a Brazil Szövetségi Adóhivatal állított ki, hamisak.
A Nemzeti Kincstár nem állít ki ilyen dokumentumokat. Ez csalás
– közölte a Brazil Nemzeti Kincstár a G7-tel a teljes magyar vállalati szférát kenterbe verő, állítólagosan több mint 10 ezer milliárd forintos vagyonnal rendelkező cégcsoport eszközeire vonatkozó kérdésekre.
Összehasonlításképpen: ekkora vagyon egy nagyságrenddel nagyobb – lenne –, mint amit Mészáros Lőrinc tudhat magáénak, de még a 100 leggazdagabb magyar összvagyonát is meghaladná.
2023 decemberében egészen rendkívüli dolgok történhettek a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán. Két cég – a Donor Zrt. és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. – ugyanis példátlan tőkeemelés bejegyzését kérte. A Donor 4,5 a Brasil pedig közel 5,1 ezer milliárd forintos (!) jegyzett tőkét jelentett be a cégnyilvántartás felé, amelyeket 2024 januárjában gond nélkül be is jegyeztek. A 2023-as eredménykimutatásban pedig papíron a két cég eszközei még ennél is magasabb értéket értek el, összesen közel 13,5 ezer milliárd forintot.
A vállalkozások részvényese és egyedüli vezető tisztségviselője egy máltai lakcímen nyilvántartott rejtélyes magyar vállalkozó, T. János György. A HVG-nek a tőkeemelések januári bejegyzését követően sikerült felvennie a kapcsolatot T. Jánossal, aki úgy nyilatkozott, hogy mindkét zrt. cégjegyzék szerinti törzstőkeemelése egy-egy, a brazil állammal szembeni követelés (kötvények) értékével került jegyzésre. Azt állította, hogy egy brazíliai ingatlanügylet során jutott az államkötvényekhez egy idős embertől.
Miután az ügy a G7 cikke nyomán nagy nyilvánosságot kapott, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy csalásról van szó. A Brazil Nemzeti Kincstár most megerősítette, hogy a vállalkozások vagyonaként feltüntetett papírok, az úgynevezett LTN-ek „a 70-es években léteztek, de rendkívül rövid, 1 évet meg nem haladó futamidővel.
Ezeket az értékpapírokat visszaváltották/kifizették a tulajdonosoknak.
Azok az értékpapírok, amelyeket a tulajdonosok a lejáratukat követő 5 éven belül nem mutattak be, elvesztették értéküket”.
T. János György a G7-nek elárulta, hogy az ügy kapcsán NAV-vizsgálat zajlik a cégeinél.
