Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A Nemzetgazdasági Minisztérium ismertetett egy hamarosan megjelenő tervezetet, amely jelentősen szigorítaná a harmadik országból érkező vendégmunkások foglalkoztatásának szabályait. Nem hozhat be ilyen munkásokat magáncég, illetve olyan vállalat sem alkalmazhatja őket, amelyre az elmúlt egy évben munkaügyi bírságot szabtak ki.
Az NGM tervezetében (amelyet a minisztériumi közlemény szerint „hamarosan” közzétesznek a kormányzati portálon) két fontos megállapítás szerepel. Az egyik szerint egységessé válhatnak a munkavállalási engedélyek esetében alkalmazott szankciók, vagyis „az engedély iránti kérelmet minden olyan esetben el kell utasítani, ahol a munkáltatóra a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki”.
Ennek fényében több akkumulátorgyár is kieshet azon cégek köréből, amelyek jogosultak lehetnek EU-n kívüli munkaerő alkalmazására. A közlemény nem szól arról, hogy mi a helyzet a bírsággal sújtott cégeknél már alkalmazásban álló külföldi munkaerővel, maradhatnak-e, vagy őket is el kell bocsátani.
A tervezet alapján az engedély kiadása elutasítható lenne továbbá akkor is, ha a munkáltató alaptalan feltételekkel elzárkózik a magyar munkavállaló foglalkoztatásától, vagy rosszhiszemű magatartást tanúsít a közvetítési eljárások során. Egy, a HVG-nek névtelenül nyilatkozó, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szakember szerint viszont a magyar cégek általában is érdekeltek a magyar munkaerő alkalmazásában, a külföldiek idehozatala és foglalkoztatása ugyanis rengeteg költséggel jár.
A másik fontos rész az NGM közleményében az, hogy a rendelet hatályba lépését követően, hivatalosan
a visszaélések elkerülése érdekében a magán-munkaközvetítők számára ezentúl tilos lesz az Európai Unión kívülről érkező, harmadik országbeli állampolgárok közvetítése”.
Hogy ez pontosan mit jelent majd a gyakorlatban, azt a rendelet szövegének hiányában nehéz eldönteni, mindenesetre maga a közlemény egyértelműen fogalmaz a magánkézben lévő közvetítők kitúrásáról. Így például az a cég sem végezhet ilyen tevékenységet, amelyen keresztül az a több száz kirgiz munkavállaló jött az SK On akkugyártó iváncsai üzemébe, akiket a cég májusban azonnali hatállyal kirúgott (hab a tortán, hogy a kirgizeket közvetítő cég tulajdonosa az a Tibidado magántőkealap, amely a Direkt36 oknyomozása alapján Rogán Antal köreihez köthető). Az ugyanakkor nem valószínű, hogy a munkaerő-közvetítést állami feladattá akarná tenni az NGM.
A közlemény szövege alapján a rendelet nem vonatkozik azokra a minősített munkaerő-kölcsönzőkre, amelyek szigorú szabályok szerint hozhatnak be körülbelül egy tucat nevesített országból munkavállalókat, mert ezek a vállalatok maguk alkalmazzák őket. A közvetítőkre viszont ilyen földrajzi megkötés nem vonatkozik, ráadásul az ezeken keresztül érkezőket az a cég veszi állományba, ahol dolgozni fognak.
A HVG-nek nyilatkozó szakember úgy látja: azzal, hogy a közvetítőknek a rendelet megtiltja a harmadik országból érkező munkavállalók toborzását, azokra a cégekre hárítja ezt a feladatot, amelyek ilyen munkaerőt akarnak dolgoztatni. Az ezzel járó megemelkedett adminisztratív és HR-költségek még inkább arra ösztönözhetik a cégeket, hogy amíg lehet, magyar munkavállalókkal oldják meg a foglalkoztatást.
Az NGM közleménye szerint a lépésre azért van szükség, hogy tovább aktivizálja a magyar munkaerő-tartalékot, illetve hogy megvédje a magyar munkahelyeket. „A kormány a jövőben is a magyar munkavállalók, családok és a magyar munkahelyek védelmét szem előtt tartva, a kellő szigorral fogja alakítani a vendégmunkások foglalkoztatásának hazai szabályozását” – fogalmaz a közlemény. Ez a megkérdezett szakértő szerint jól hangzik, azonban kétséges, hogy a hatóságok valóban képesek lesznek-e erősíteni a magyar foglalkoztatást.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.