Jó üzletet kötött Mészáros Lőrinc, amikor nemrég eladta karcagi műanyag-feldolgozó üzemét a Molnak, de az olajtársaság is jól járt az ügylettel, írja a G7.

Mint ismert, a Mol Nyrt. szeptember 2-án vásárolta meg Mészáros Greenpet Recycle Kft.-jét, és a PET-feldolgozóval együtt az üzletember ásványvizes cégét, a Vivienvíz Kft.-t is megvették.

A PET-feldolgozót 2013-ban kezdték el építeni, a 3 milliárd forintos beruházáshoz kétmilliárdos uniós támogatást kapott a korábbi tulajdonos, az ország egykori legnagyobb ásványvizes cége, az Aquarius-Aqua csoport. Mire az egység megépült, az áfacsalási ügybe keveredő Aquarius-Aqua összeomlott, „ásványvízkirályként” emlegetett tulajdonosát letartóztatták.

A fizetésképtelenné váló cégcsoport eszközeinek nagy részét a Mészáros-csoport egy társasága vette meg, melyet alig nyolc nappal a vásárlás előtt alapítottak. A vállalat beszámolója alapján 650 millió forint körüli összeget fizethettek érte. Egy külön ügyletben pedig a felcsúti milliárdos érdekeltségébe került a karcagi egység is.

Mészárosék még a vásárlás évében elköltöttek beruházásokra 920 milliót, később pedig újabb berendezéseket, gyártóeszközöket is vettek. A cég eszközállománya 2023 végén nagyjából 2 milliárd forint volt, de a termelési tevékenységből sok bevétele nem volt a cégnek. A társaságot többnyire a tulajdonos magántőkealap hitelezte, de a kölcsönöket egy ponton tőkére váltották. Mészárosék a G7 szerint összességében 2,3-2,4 milliárd forintot költhettek az üzemre, és ezen kívül néhány tízmillió forintnyi egyéb eszköz volt a vállalatban 2023 végén.

A Mol viszont az elérhető iratok szerint 3,5 milliárd forint, „valamint az adásvételi szerződésben meghatározott csökkentő, illetve növelő tételekkel módosított összegű vételáron” vette meg a vállalatot Mészáros magántőkealapjától. Mégsem nevezhető ráfizetésesnek ez az üzlet a Mol szempontjából, hiszen a bevásárlással újabb olyan üzem került a tulajdonukba, mely pontosan illeszkedik a PET-palackok visszaváltását-feldolgozását intéző iparágukba. Az uniós előírások szerint a PET-palackokat 2025-től 25, 2030-tól 30 százalékban hulladékból nyert alapanyagból kell gyártani.