Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Az uniós adófizetők 3,2-5,5 milliárd euróval (1,3 ezer-2,2 ezer milliárd forint) járulhattak hozzá Orbán Viktor rendszerének fenntartásához a 2011 és 2023 közötti időszakban – erre jutott a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) elemzése.
Az elemzés során a szakértők 340 ezer közbeszerzési szerződést dolgoztak fel – vagyis a fenti összegek csak az uniós támogatást magukban foglaló közbeszerzéseken, kleptokratikus járadék (vagy kleptokratikus felár) formájában elveszett pénzt jelentik. Az elemzés során ráadásul csak 13, egyértelműen szoros NER-kötődésű nagyvállalkozót vettek figyelembe. És csak az olyan közbeszerzéseket vették figyelembe, amelyeken csupán egy szereplő indult, tehát nem volt verseny, így magas korrupciós kockázatúnak tekinthetők.
A fenti összegek így rendkívül konzervatív becslést kínálnak arra, hogy az uniós adófizetők milyen mértékben finanszírozták a NER-közeli nagyvállalkozói kört, illetve a NER-kleptokráciát.
Az elemzés során figyelembe vett nagyvállalkozók közé tartozik Orbán gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc; egykori kollégiumi szobatársa, Simicska Lajos; közeli szövetségese, Garancsi István; a veje, Tiborcz István; valamint Szíjj László, aki személyes kapcsolatban áll Orbánnal.
Tiborcz István és Orbán Ráhel Orbán Viktor miniszterelnök eskütételén
Túry Gergely
Az elemzés kiemeli, hogy 2005 és 2010 között ez a tizenhárom kulcsszereplő összesen csupán 451 millió euró nettó értékű uniós közbeszerzési szerződést nyert el, amely az ilyen szerződések teljes nettó értékének mindössze 1,4 százaléka volt. Jelentősen kedvezőbb helyzetbe kerültek Orbán hatalomra jutása után: 2011 és 2023 között összesen 1312 darab, 12,2 milliárd euró értékű EU-finanszírozott szerződést nyertek el, ami az uniós forrásból finanszírozott szerződések teljes értékének 14,2 százalékát tette ki ebben az időszakban. Másképp fogalmazva:
Orbán hatalomra kerülése után a részesedésük a közbeszerzési forrásokból tízszeresére nőtt a korábbi időszakhoz képest.
Nehéz megmondani, hogy egy közbeszerzés esetében mekkora lehet a kleptokratikus felár, vagyis mennyivel drágább egy megrendelés annál, mint ha a tendert piaci körülmények között bonyolították volna le. A kutatók szerint arra lehet következtetni, hogy ez a fajta túlárazás akár a 40 százalékot is elérheti, de valószínűleg legalább 20 százalékos.
Tehát a kutatók megnézték, hogy a vizsgált, uniós pénzt tartalmazó közbeszerzések közül hányat nyert el a szóban forgó 13-as csoport; ezen belül hány tender volt egyszereplős, tehát magas kockázatú; az így elnyert kifizetésekben mennyi volt az uniós finanszírozás részaránya; végül a 20, 30, 40 százalékos túlárazást figyelembe véve mekkora summa tekinthető a kleptokrácia működése miatt elvesztett pénznek.
Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Orbán Viktor a Puskás Akadémia FC–Újpest FC-mérkőzésen
Túry Gergely
A NER-vállalkozók természetesen nemcsak olyan közbeszerzéseken indultak, amelyekben uniós pénz volt, hanem tisztán hazai finanszírozású tendereken is. Az elemzés szerint a hazai forrású kleptokratikus veszteség nagyjából duplája az uniós forrásokat ért veszteségnek. Ha úgy tetszik,
a hazai és az EU-s adófizetők kétharmad–egyharmad arányban finanszírozták a NER-kleptokráciát 2011 és 2023 között.
