A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Helyzetkép 2025 – Digitális gazdaság” kiadványa alapján a hazai vállalkozások mintegy tizede használ valamilyen AI-alapú technológiát. A K&H Bank innovációs indexe ezzel szemben azt mutatja, hogy a közép- és nagyvállalatok 58 százaléka már alkalmaz mesterségesintelligencia -megoldást. A különbséget a mintavétel magyarázza – mondja Bíró Zoltán István, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hírportál, az AI Radar alapító szerkesztője.
A KSH adatai az EU-harmonizált IKT- (infokommunikációs technológiai) felmérésen alapulnak, amely minden legalább tízfős vállalkozásra kiterjed, a kisvállalkozásokkal együtt. A K&H innovációs indexe viszont kizárólag a nettó 300 millió forint feletti árbevételű közép- és nagyvállalatokat kérdezi telefonon: a 2026 első féléves hullámban, április 14. és május 6. között 360 ilyen cég innovációért felelős vezetője válaszolt. Ez a módszertan eleve kiszűri a kisebb, jellemzően alacsonyabb digitális intenzitású vállalkozások túlnyomó részét.
A KSH adataiból az látszik, hogy az AI-használat rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg az ágazatok között.
Az információ-kommunikációs szektorban a cégek közel fele, 46 százaléka alkalmazza a technológiát, miközben több hagyományos ágazatban, például az építőiparban, a vállalkozások túlnyomó többsége nem él vele, és bevezetését sem tervezi.
A bevezetés fő akadálya a szükséges szakértelem hiánya, valamint az adatvédelem és a titoktartás megsértése miatti aggodalom: az AI bevezetését tervező, de azt elhalasztó cégek 66, illetve 52 százaléka hivatkozott ezekre. A nem világos jogi következményeket 51, a magas várható költségeket 43 százalékuk említette, a vállalkozások 29,8 százaléka pedig egyszerűen úgy látja, nincs szüksége a technológiára.
A KSH statisztikai adatsorából az is kiderül, hol hasznosul a technológia azoknál, akik már dolgoznak vele.
2025-ben a marketing és értékesítés (34,7 százalék, egy évvel korábban 31,3), valamint a vállalati ügyviteli folyamatok és a vállalatirányítás (31,6 százalék, egy évvel korábban mindössze 17,6) vezetett, ezt követte a termelés és szolgáltatás 22,8 százalékkal.
A logisztika (6,1 százalék) és az IKT-biztonság (13,3 százalék) egyelőre jóval elmarad ezektől, utóbbi ráadásul az egyetlen terület, ahol csökkent az érték: egy éve még 14,6 százalék volt.
Ez azt jelzi, hogy a vállalatok gyorsabban vezetik be az AI-t ott, ahol az üzleti hasznot hoz, mint ott, ahol a kockázatokat kezelné.
A K&H 2026 első féléves adatfelvétele a közép- és nagyvállalati szegmensben gyors felfutást mért: fél év alatt 48-ról 58 százalékra nőtt az AI-t használó cégek aránya, az AI-fejlesztést is végzőké pedig 24-ről 36 százalékra ugrott.
A leggyakoribb alkalmazás az írott szöveg fordítása, amelyet a vállalatok 39 százaléka vesz igénybe: ez a szám egy év alatt megduplázódott, két év alatt megháromszorozódott. Szintén elterjedt a szövegfeldolgozás, például kivonatok vagy levelek készítése (33 százalék), valamint a marketingkommunikáció támogatása (22 százalék).
Ágazati bontásban a szolgáltató szektor vezet 66 százalékkal, a 4 milliárd forint feletti árbevételű legnagyobb cégeknél pedig már 72 százalék dolgozik AI-jal. Az innovációra támogatást elnyerő vállalatok esetében ez az érték 80 százalék, jóval a teljes vállalati kör átlaga felett.
Hol állunk az EU-ban és a régióban?
Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala 2025-ös referenciaévre vonatkozó adatai alapján az uniós vállalkozások 20 százaléka használt AI-technológiát, egy évvel korábban pedig még csak 13,5 százalékuk. A rangsor élén Dánia (42 százalék), Finnország (37,8 százalék) és Svédország (35 százalék) áll, a sor végén Románia (5,2 százalék), Lengyelország (8,4 százalék) és Bulgária (8,5 százalék). Magyarország ugyanezen harmonizált adatfelvétel alapján nagyjából 10 százalékon áll, vagyis az uniós átlag felén.
A régiós összevetéshez a KPMG és a Melbourne-i Egyetem közös, 2025-ös, 47 országot és több mint 48 ezer válaszadót felölelő kutatása ad támpontot. Ez eltérő módszertannal dolgozik: lakossági megkérdezés, amelyben az emberek a saját és a munkahelyi AI-használatukról egyaránt nyilatkoztak.
A legmagasabb szervezeti szintű AI-adaptációt Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában mérték, ezekben az országokban a munkavállalók a mindennapi használatban is élen járnak. A legalább heti rendszerességgel AI-t használók aránya Lengyelországban 25, Szlovéniában 24, Romániában 21 százalék.
Magyarország elsősorban a felkészültség terén marad el látványosan. A magyar válaszadóknak mindössze 19 százaléka vett részt AI-hoz kapcsolódó képzésen a 39 százalékos világátlaggal szemben, ami a régió leggyengébb értéke. Az AI-ra vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályozások, elsősorban az EU AI Act, az unió mesterségesintelligencia-rendelete ismertsége szintén alacsony: Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a lakosság több mint 90 százaléka nincs tisztában velük. Igaz, a világátlag sem magas, mindössze 17 százalék.
Lakossági használat: minden második felnőtt kipróbálta
A vállalati képnél biztatóbb a lakossági, véli az AI Radar alapító szerkesztője. A Publicis Groupe Hungary megbízásából a PwC Magyarország által készített AI Readiness Index 2026-os kiadása alapján, amelyet az idei AI Summiton mutattak be, a magyar internetezők 71 százaléka használ valamilyen AI-eszközt a mindennapokban. Egy évvel korábban ez a mutató még 42 százalékon állt.
A képet árnyalja a JVSZ (Joint Venture Szövetség) AI & Automatizációs Fóruma, a Code Intelligence piackutató és a Peak technológiai cég együttműködésében készült „AI Index Magyarország” felmérés. Eszerint a lakosság 50,4 százaléka használt AI-eszközt legalább egyszer az elmúlt hónapban, rendszeres felhasználónak viszont csak minden negyedik felnőtt (25,9 százalék) számít, és a megkérdezettek 39 százaléka soha nem is próbált még ilyen eszközt. Az aktív használók leggyakrabban információkeresésre (82,2 százalék), tanulásra (35,5 százalék) és szövegírásra (26,4 százalék) veszik igénybe.
Oktatás: a tanulók megelőzték az intézményeket
A Bosch megbízásából az Opinion Institute 2025 tavaszán közel 800, 16 és 20 év közötti középiskolást kérdezett meg. A diákok 84 százaléka már akkor tervezte, hogy valamilyen módon beépíti az AI-t a tanulmányaiba. A Bosch felnőtteket megkérdező Tech Compass felmérésében ugyanez a mutató 75 százalék volt. Az AI-alapú virtuális tanárok alkalmazását bizonyos tantárgyakban mindkét korcsoport több mint fele, 54 százaléka támogatja.
Az egyetemeken még élesebb a kép. A Siemens Zrt. és a UNIside egyetemi kutatóműhely közös vizsgálata azt találta, hogy a hallgatók tömegesen építették be a mesterséges intelligenciát a tanulásba, és sok esetben előrébb tartanak, mint azok az intézmények, amelyeknek irányt kellene mutatniuk nekik.
A megkérdezettek 75,3 százaléka hetente vagy annál gyakrabban nyúl AI-eszközhöz, ugyanakkor mindössze 3,6 százalékuk vett részt szervezett, AI-témájú egyetemi órán. A bizalmuk mérsékelt: egy tízes skálán átlagosan 4,5 pontra értékelték, mennyire fogadják el ellenőrzés nélkül a gépi válaszokat. Ez tudatos alkalmazkodásra vall, a vak lelkesedés jelei nélkül.
