Folyékony mosószereket és mosóporokat vizsgált laboratóriumi körülmények között a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH). A tesztek során ellenőrizték a termékek hatóanyag-tartalmát, a csomagolását és azt is, mennyire felelnek meg a valóságnak a címkéjükön feltüntetett információk.
A vizsgált mosószerek közel felénél találtak hiányosságokat.
A problémák elsősorban az adagolási útmutatók pontatlanságából, a címkén szereplő adatok és a mért értékek közötti eltérésekből, illetve az összetételből adódtak. Több mosópornál nem állt összhangban egymással a tömeg- és a térfogatalapú adagolási javaslat, két termékből pedig már a csomagolás felbontása előtt kiszóródott a mosópor. Egyes készítményeknél az aktív oxigén mennyisége nem volt kimutatható, pedig a jelenlétét feltüntették a címkén.
A vizsgálat során kiugróan magas konyhasótartalmú készítményeket is találtak. A Max Power Universal mosópornál például 94 százalékos konyhasótartalmat mértek, miközben a hatóanyag-tartalom még az 1 százalékot sem érte el.
Az uniós és a hazai jogszabályok nem határoznak meg felső határértéket a mosószerek konyhasótartalmára, és minimális hatóanyag-tartalmat sem írnak elő. Ezért önmagában e két érték miatt nem indítható hatósági eljárás. Ugyanakkor a feltüntetett magas hatékonyságra vonatkozó állítás megkérdőjelezhető, és a mosási adagok feltüntetése is hibás volt, emiatt indult eljárás a termékkel kapcsolatban.
A folyékony készítményekben általában nagyobb volt a felületaktív anyagok koncentrációja. Ezek az összetevők fontos szerepet töltenek be a tisztításban, többek között a zsíros szennyeződések eltávolításában. A mosóporok egy része emellett oxigénalapú fehérítőszert is tartalmaz, amely elősegítheti a fehéríthető textíliákon lévő színes foltok eltávolítását. A mérési eredmények alapján azonban nem lehet eldönteni, hogy a folyékony, vagy a por alakú mosószerek hatékonyabbak-e. A megfelelő készítmény kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a textília típusát, a szennyeződés jellegét és az összetételt is.
Az NKFH arra hívta fel a fogyasztók figyelmét, hogy a magasabb ár nem feltétlenül jelent jobb minőséget, a tudatos vásárlói döntést a termékek összetételének, adagolási javaslatának és vizsgálati eredményeinek összehasonlítása segítheti.
Az NKFH részletes mérései ide kattintva böngészhetőek.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP / Odd Andersen
