Sok kkv vezetője azt se tudja, hogy a dolgozók használják az AI-t

Az EU AI Act rengeteg új kötelezettségeket és felelősséget ró a cégekre, de erre nincsenek felkészülve – hangzott el a HVG AI Talks konferencián.

  • HVG

Új szakaszba lépett augusztusban az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendeletének, az AI Actnek az alkalmazása. Az új előírások közé tartozik, hogy a chatbotoknak egyértelművé kell tenniük a felhasználók számára, hogy mesterséges intelligenciával kommunikálnak. A vállalatoknak emellett gondoskodniuk kell az AI-t használó munkatársaik megfelelő felkészültségéről is. A magas kockázatú rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását ugyanakkor 2027 végére, illetve 2028-ra halasztották – hangzott el a HVG AI Talks konferencia kerekasztal-beszélgetésén.

A hazai kis- és közepes vállalkozások jelentős része még csak ismerkedik a technológiával. Horváth-Brunner Rita, a VOSZ marketing- és kommunikációs igazgatója elmondta, hogy 116 kkv-t kerestek fel országszerte, és azt tapasztalták, hogy bár egyes cégek már mélyen beépítették működésükbe, 64 százalékuk még csak a kezdeti lépéseknél tart.

Sok cégvezető azzal sincs tisztában, hogy alkalmazottai használnak-e AI-eszközöket a munkájukhoz.

Ez adatbiztonsági kockázatokat is jelenthet, ha a dolgozók személyes felhasználói fiókjaikon keresztül üzleti adatokat töltenek fel külső szolgáltatásokba.

A vállalkozásoknak ezért világos szabályokat kell kialakítaniuk arról, hogy milyen célra és milyen adatokkal használható a technológia – emelte ki Horváth-Brunner.

Az Optennél három éve kezdték meg a mesterséges intelligencia fokozatos bevezetését. Csorbai Hajnalka stratégiai igazgató elmondta, hogy egyrészt a belső működés támogatására alkalmazzák, másrészt már ügyfeleik számára is kínálnak AI-alapú szolgáltatást.

A cégen belül az elmúlt években több mint 300 kísérleti projektet indítottak, és a tapasztalataik szerint a technológia bevezetése ma már legalább annyira humánerőforrás-menedzsmenti kérdés, mint informatikai. A kezdeti munkavállalói ellenállást kíváncsisággá kell alakítani, miközben az alkalmazottak bizonytalanságát is kezelni kell azzal kapcsolatban, hogy az AI hosszabb távon veszélyezteti-e a munkahelyüket.

Badinszky Áron, az ELTE mesterséges intelligenciáért felelős rektori biztosa arra figyelmeztetett, hogy egy AI-eszköz használata nem mentesíti automatikusan a vállalkozást a jogszabályi kötelezettségek alól. Attól, hogy egy nagy nyelvi modell fejlesztője megfelel az AI Act előírásainak, a modellre épített alkalmazás még nem feltétlenül lesz szabályos, és a kész rendszert használó vállalatnak is lehetnek kötelezettségei. Magyarországon a szabályok betartását az MI Piacfelügyeleti Hatóság, illetve az érintett ágazati felügyeletek ellenőrzik. A hatósági jogkörök már rendelkezésre állnak, a gyakorlati alkalmazásukkal kapcsolatban azonban egyelőre kevés a tapasztalat.

A résztvevők szerint a szabályozásnak nem öncélúan kell korlátoznia a technológia alkalmazását, hanem biztonságos kereteket kell teremtenie hozzá. A vállalatok számára a legfontosabb kérdés nem pusztán az, hogy milyen AI-eszközöket vezetnek be, hanem az is, hogyan készítik fel a dolgozóikat ezek használatára, és miként akadályozzák meg, hogy a hatékonyság növelése újabb kockázatokat teremtsen.

Az AI nem kiváltja az embert, hanem megsokszorozza a képességeit

Sok vállalat fektetett már jelentős összegeket a mesterséges intelligenciába, de a beruházások nem feltétlenül hoztak valódi üzleti eredményeket – hívta fel a figyelmet Marco Mongiello, a londoni Regent’s University üzleti iskolájának vezetője a HVG AI Talks konferenciáján.

Hozzászólások