Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Elképesztő szakadást produkáltak az Eastman Kodak részvényei a New York-i tőzsdén pénteken: a papírok kevesebb mint fél óra alatt 1,55 dollárról 0,55-ig omlottak, s csak innen sikerült újra emelkedniük. De a 0,78-as záróár is azt jelent, hogy kevesebb, mint felére zuhant a cég értéke.
A krachot a Wall Street Journal híre váltotta ki. A lap úgy értesült, hogy a Kodak egy Jones Day nevű tanácsadó céget fogadott fel, márpedig ez a társaság elősorban csődben levő cégek kikupálására szokott tanácsot adni. Hiába bizonygatta a Kodak illetékese, hogy szó sincs csődközeli helyzetről, meg hogy Jones Day sok egyéb mással foglalkozik, a befektetőknél elszakadt a cérna és pánikszerű eladásokba kezdtek. A kereskedést fel is kellett függeszteni, de ez sem állította meg az eladásokat.
A hajdani fotóóriás képtelen volt megfelelően reagálni a digitális fényképezésre történő átállásra, megpróbált más jellegű tevékenységbe fogni, de adóssága elszállt és egyre nagyobb nehézségeket okozott neki a hitelkeretek megújítása.
A Kodak története nagy valószínűséggel értékesebb eszközeinek eladásával érhet véget. A cég már korábban megpróbálta eladni szabadalmi jogait, az egyik vevőjelölt a Google volt. Ez a folyamat a csőddel felgyorsulhat, a cég eszközei egyes becslések szerint mintegy 3 milliárd forintot érnek. A Kodaknál még ma is közel 20 ezer ember dolgozik. Így múlik el a világ dicsősége.
