A terrorszervezet nevének és a regény címének azonosságán alapuló teóriáról, amely hónapokig foglalkoztatta az amerikai sci-fi portálok olvasóit, először tavaly októberben lehetett olvasni egy kisebb hírszájton. A terrortámadások évfordulójának közeledtével most a londoni Guardian melegítette fel a sztorit, ezúttal jónéhány háttérinformációval megspékelve.
A cikk szerint arab nyelvterületen az al-Kaida elnevezésnek semmilyen politikatörténeti előzménye sincs, viszont jónéhány különböző jelentéssel bír, mint például alap, alapozás,  alapszabály, bázis vagy  alapítvány. Egyesek úgy gondolják, a név egy katonai bázisra utal, mások szerint inkább bin Laden apjának egykori jemeni építkezési vállalkozásából eredeztethető, de mindenképpen meglepő név egy terrorszervezetnek, hiszen nem utal sem a szervezet céljaira, sem ideológiai alapállására.
Éppen ilyen furcsa, titokzatos intézményként képzelte el Asimov 1951-ben írt regényének Alapítványát. A történet kiindulópontja egy örökzöld sci-fi toposz: a világot uraló, hatalmas, de  gazdagságától elpuhult, korrupt és lassan romlásnak induló galaktikus Birodalom áll szemben egy maroknyi, a galaxis perifériáján élő ellenállóval, akik már a bukása utáni új korszakra készülnek. Az Alapítványba tömörült aktivisták vezetője, Hari Seldon nemcsak mindenki másnál előbb jövendöli meg a birodalom összeomlását, de ráadásul követőit időzített videóüzenetekben instruálja a további teendőkről – csakúgy mint bin Laden, aki a nyugati civilizáció nevű birodalom közeli végét vizionálta.
A regény újraolvasása során az összeesküvéselméletek hívei még számos borzongató hasonlóságra bukkantak - egyesek az arab terroristák további terveit is megfejteni vélték az irodalmi anyag alapján -, azonban időközben néhány kijózanító felismerés is született. Egyrészt az Alapítvány arab fordításáról ugyan már sokan hallottak arab ismerősöktől, barátoktól, de létezésére eddig senki nem szolgáltatott bizonyítékot. Persze a könyvet bin Laden olvashatta angolul is világiasabb, ifjú éveiben, ennél figyelemre méltóbb viszont, hogy talán maga az al-Kaida sem létezik – legalábbis nem úgy, ahogy a nyugati média tudósításai alapján megismerni véltük.

Maga bin Laden például sohasem nevezi szervezetét al-Kaidának, ehelyett általában a Zsidók és Keresztesek Elleni Iszlám Világfront, a Szent Helyek Iszlám Felszabadító Hadserege és más hasonló nevekre hivatkozik. Az al-Kaida ezzel szemben – több egykori mozgalmár állítása szerint - csupán egy bin Laden által finanszírozott, fundamentalistákat segítő karitatív hálózat, amelyet 1998, a kelet-afrikai amerikai követségek ellen elkövetett merényletek óta azonosít a CIA bin Laden terrorszervezetével - egyszerűen azért, hogy legyen neve a megfoghatatlan ellenségnek.
Hogy Asimov művének az arab terrorizmusra gyakorolt hatása mégsem vethető el teljesen, arra a japán Aum szekta sokkal jobban dokumentált példája figyelmeztet. Az 1995-ös tokiói szaringázos merénylet elkövetői bevallottan arra törekedtek, hogy olyan tudóscsoportot hozzanak létre, amely egy közelgő, világunkat szerintük óhatatlanul elpusztító hatalmas kataklizma után magához ragadhatja az irányítást a Földön. A különös elképzelés megvalósításához egy, a szektáról írt, 1996-ban megjelent könyv szerint az Aum-tagok Asimov Alapítványát hívták segítségül, és céljaikat részben az ott leírt módszerekkel kívánták megvalósítani.
Az Aum szektát azóta felszámolták, Oszama bin Laden pedig, könnyen lehet, már nincsen az élők sorában. Hasonló sorsra jutott a regénybeli Hari Seldon és Alapítványa is. De a párhuzamok sora ezzel remélhetőleg véget is ér, a regényben ugyanis Seldon ezt is előre látta, és gondoskodott arról, hogy az elsővel párhuzamosan létrehozott, ám teljes titokban tevékenykedő második Alapítványa végül legyőzze a Birodalmat, és az eredeti útmutatásnak megfelelően átvegye a hatalmat a Galaxisban.