A kormány a Magyar Mozgókép Alapítványon (MMA) keresztül egymilliárd forintot ad Koltai Lajos filmjére, a tavaly irodalmi Nobel-díjat kapott Kertész Imre regényéből készülő Sorstalanságra. A költségvetés általános tartalékából különítik el a pénzt, és csak feltélekkel kapja meg az MMA, illetve a produkció: a film nyelve magyar legyen, a film forgalmazásából származó bevételeket pedig a közalapítványon keresztül filmszakmai támogatásokra kell visszaforgatni. A kormány feltételként szabta továbbá, hogy a Sorstalanság filmjogainak száz százaléka magyar cég tulajdonába kerüljön. A támogatás bejelentése mellett a miniszterelnök azt is közölte, a következő években tízmilliárddal növelik a magyar filmekre költhető pénz mennyiségét.
Rengeteg kritika érte az előző kormányt, amikor 2001-ben költségvetési forrásokat mozgósított néhány kiemelt történelmi filmre a Millennium alkalmából. A Hídember (rendező: Bereményi Géza) 1,6 milliárdos, a Bánk bán (Káel Csaba) 744,7 milliós, a Sacra Korona (Koltai Gábor) 260 milliós költségvetési támogatása tiltakozásra késztette a filmes szakmát, mert közben az MMA-nak jutó, a szakmai kuratórium által elosztható összes költségvetési pénz tíz éve jóformán változatlanul félmilliárd forint körül mozgott. Az előző kormány arra hivatkozott, hogy a kiemelt filmek támogatása nem veszi el mások elől a filmkészítés lehetőségét, mert nem a filmeseknek szánt pénzből, hanem a millenniumi keretből származik.
A Millennium alkalmából fontos, hogy nagy, történelmi filmek szülessenek - szólt a kormányzati érvelés a Hídember mellett. Az első magyar irodalmi Nobel-díj kivételes pillanat, az államnak részt kell vállalnia a Sorstalanság megfilmesítéséből - szól most. Egyre élesebb a vita arról, különbözik-e a két eljárás, nem ugyanúgy az udvari művészet támogatásáról, a szakma megkerüléséről van-e szó. Önnek mi a véleménye?
