A szertartáson Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergomi érsek és Cristoph Schönborn, Bécs érseke ismertette a hívők előtt Batthyány-Strattmann László életét. A "szegények orvosa" 1870-ben született Dunakilitiben, magyar főnemesi család hatodik gyermekeként. Hatéves korában családjával Köpcsénybe költözött, majd 1879-ben a Bécs melletti Kalksburg jezsuita kollégiumának növendéke lett. Később a kalocsai és az ungvári gimnáziumban, majd a bécsi egyetem mezőgazdasági,kémiai, filozófiai, asztronómiai és orvosi fakultásain tanult. Az orvosi diplomát ugyanitt szerezte 1900-ban, két év múlva pedig megalapította az első magánkórházat Köpcsényben. Öröklés révén 1915-ben megkapta a hercegi címet és a Strattmann nevet. Később körmendi birtokán telepedett le, és várkastélyának egyik szárnyában megalapította második kórházát, itt már szemspecialistaként gyógyította a betegeket. Batthyány-Strattmann László 1931-ben Bécsben halt meg.
Boldoggá avatását 1944-ben Bécs akkori bíboros-érseke kezdeményezte. Az avatásról szóló dekrétumot tavaly júliusban tették közzé. A boldoggá avatás szertartási szabályainak megfelelően a pápa ünnepélyesen kimondta, hogy a boldog emlékezetű személy életében a keresztény erényeket hősiesen gyakorolta, közbenjárására rendkívüli, visszafordíthatatlan csoda, gyógyulás történt.
A szentatya homíliájában úgy fogalmazott: Boldog Batthyány-Strattmann László sose helyezte a földi javakat az igazi, a mennyei kincsek elébe. Példás családi élete és bőkezű keresztény szolidaritása bártorítson mindenkit az Evangélium hűséges követésére - mondta a pápa. A szertartás végén Mádl Ferencet és szűkebb kíséretét - így feleségét, Dalma asszonyt is - II. János Pál elé, az oltárhoz kísérték rövid üdvözlésre. (MTI)