A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum szakértőit kérte fel arra, hogy a kiállítás tartalmáról adjanak szakmai értékelést. Mint leszögezik, az NKÖM a kiállításhoz nem nyújtott állami támogatást, a megyei fenntartású intézménynek a tárca szakmai ajánlást adhat.
A március 19-én, Magyarország német megszállásának évfordulóján nyílt tárlat ellen április 7-én közleményben tiltakozott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), amely felháborodásának adott hangot, hogy "állami közintézmények támogatásával és kifejezett segítségével Szálasi Ferenc nyilasvezérnek emléket állítva" rendeztek kiállítást Kőszegen. "A történeti és tudományos álca mögé bújtatott gyalázatos kegyeletsértésről" kénytelen tájékoztatni a nemzetközi szervezeteket - közölte a Mazsihisz, amely szerint "példátlan támadás az áldozatok emlékével szemben, hogy háborús és emberiség elleni bűntettekért méltán halálra ítélt és kivégzett nyilas vezetőnek ilyen, semmivel sem magyarázható emléket állítsanak közpénzből az állami és helyi vezetők tudtával, az uniós csatlakozás hajnalán".
Kőszeg város önkormányzata képviseletében Kuntner Ferenc, Kőszeg polgármestere a vallási szervezet közleményére reagálva úgy nyilatkozott, hogy semmiféle anyagi támogatással nem járult hozzá a sérelmezett kiállítás megrendezéséhez. Kuntner egy csütörtök reggeli rádióadásban leszögezte: minthogy a Vármúzeum fölött nincs hatásköre, nincsenek eszközei arra, hogy fellépjen a kiállítás ellen, csak azt tudja tanácsolni, hogy ne nézzék meg az emberek.
Horváth Sándor, a Vármúzeum felügyeleti szerve, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője szerint a kiállítás bezárására nincs semmiféle szakmai vagy más ok. Bakay Kornél, a vármúzeum igazgatója újságírók előtt, tárlatvezetésen hangsúlyozta: szó sincs semmiféle, Szálasi Ferencet dicsőítő kiállításról, a tárlat csupán az 1944. októbere és 1945. márciusa közötti időszakot mutatja be, "amelynek - tetszik vagy sem - része volt a Szálasi-korszak is". Bakay emlékeztetett arra, hogy Kőszeg az említett időszakban rövid ideig Magyarország "fővárosa" volt, hiszen Szálasi Ferenc kinevezett miniszterelnök a kormány székhelyét a volt királyi városba tette át, és ekkor építtette meg azt a bunkerrendszert, amelyet kőszegi vállalkozók pénzéből, mindenféle hivatalos támogatás nélkül, tudományos célzattal nemrég tártak fel. Leszögezte: a kiállítás utolsó tablója a második világháború áldozatai között említi a magyar katonákat, a civil lakosságot és a megölt zsidókat. (MTI)