Bowie szeptember 8-án Londonban, szűk körű klubkoncerten mutatja be Reality (Valóság) című új lemezét, de a bulit a technika segítségével kiszélesíti. Európában húsz moziban kapcsolódnak be a rajongók a szélesvásznú, sorround-hanggal közvetítendő eseménybe. David Bowie egy olyan új technológiát használ, amely nemrégiben debütált a Korn zenekar egyik showján. Júniusi New York-i fellépésüket 30 amerikai városban láthatták a mozikban szatellit kapcsolat és digitális projektorok segítségével. Bowie most az interaktivitás lehetőségével fejeli meg a dolgot.
Az "alakváltós" énekesre mindig is jellemző volt az új technológiák iránti fokozott érdeklődés. Miközben a saját korabeli sztárok sokszor a merchandisingtól várnak jövedelem-kiegészítést öreg napjaikra, Bowie előre menekül; a digitális halhatatlanságot tűzte ki célul. 1998-ban indította el saját ISP-jét; a davidbowie.com-on a userek havi 15 dollárért net-hozzáférést vehetnek, mailcímet és tárhelyet kaphatnak, valamint betekintést Bowie exkluív, csak a netes közösség számára hozzáférhetővé tett anyagaiba. Ő lett az első művész, aki előbb adta ki lemezét a neten, mint a hagyományos formátumban. Az eredeti koncepció szerint Bowie a közösséget is alkotásra buzdította, közös munkára, online zenekészítésre, saját munkáik elhelyezésére hívta fel őket, de a weboldal inkább egy klasszikus fan-klub netes kiterjesztése lett.
A "Bowie-branding" következő állomása saját banki szolgáltatásainak elindítása lett; s bár a bowiebanc.com nagy hírveréssel startolt, nem válthatta be a hozzá fűzött reményeket; ma az URL-jén egy másik szolgáltatót találunk. A képzőművészet és a színészet területén is tevékeny énekes innovátor akart lenni a digitális világban is. Szlogen-értékű gondolatát követve ("A jövőben a zene a falból jön majd, akár a csapvíz") a kilencvenes évek végétől építi netes életművét.
A hagyományos terjesztés mintha már nem is érdekelné; 30 millió fontért eladta egész korábbi katalógusának értékesítési jogait, és a net felé fordult. Kezdettől támogatta és használta az mp3 technológiát - igaz, csak a fizetős letöltést -, s megállapodást kötött dalai digitális terjesztésére az Mp3.com-mal. Mára Bowie is önálló szolgáltató, s lemezeinek nincs is szüksége a hagyományos promócióra, a zenész jól működő webes projektje, valamint tavaly áprilisban elindított webrádiója hatékonyabb az offline marketingnél.
Bowie tulajdonképpen új, működő modellt mutat a netes technológiák miatt válságba (és identitászavarba) került popiparnak. A példa azonban legalább annyira szól a zenészeknek is: hagyják ki a kiadókat és a terjesztőket a láncolatból, találják meg direkt módon saját közönségüket. Bowienak ez sikerült; vajon másnak is van erre esélye?