A Pilis a magyarság szakrális területe - állítja történetírókra hivatkozva a Magyar Nemzet augusztus 28-ai számában az egykori rockzenész. Szerinte az Alföld lenne megfelelő hely a díszlet-haláltábor felépítésére, minthogy a "múlt század közepén oda telepítették ki a magyarság jeleseit". "Szép és logikus volna összekapcsolni a két szenvedéstörténetet" - ad tanácsot a filmeseknek Szörényi, aki szerint ha a film készítői nem gondolják meg magukat, "ugyanaz történhet, mint Saron templom-hegyi látogatása után. Kár lenne!".
Meglepő lenne ugyan, ha Magyarországon öngyilkos merényletek sorozata indulna meg a díszlet felépítése után - arról nem is beszélve, hogy a saroni provokáció tétele maga is arafatista mítosz -, ám a hasonlatból annyi kiderül: az István, a király szerzője szerint érzéketlenség, esetleg tudatos provokáció a helyszínválasztás, amely "érzelmeket sértene". A díszletépítés körüli vitában elhangzott, hogy a kiválasztott egykori szovjet katonai lőtér nem a Pilisben, hanem a Budai-hegységben fekszik, ám ez a lényegen nem változtat: ha a helyszín szakrális, ott senki nem forgathat filmet a zsidók tragédiájáról - amely következésképpen idegen a magyarok számára szakrális történetektől.
A feldolgozandó mű szerzője, Kertész Imre a HVG tudósítójától tudta meg, hogy "a magyar ősök szakrális gyülekezőhelyén" többen élő láncot alkotva kívánják megakadályozni, hogy a kiszemelt helyszínen díszletbarakkok épüljenek. A Nobel-díjas író erre így reagált: "Ez az öntől hallott hír számomra semmit nem mond. Kedvelt filozófusommal, Wittgensteinnel szólva: ez egy olyan mondat, amelynek nincs jelentése."
Mit gondol ön erről az ügyről?