Egger hosszú időn át vezette a Vatikán államtitkárságának az irodáját. Ebben a minőségében évtizedeken át volt felelős számtalan pápai dokumentum latin fordításáért a XII. Pius és II. János Pál pápasága közötti időszakban. Erre a szerepre az predesztinálta, hogy őt tekintették a latin nyelv egyik legalaposabb ismerőjének. Egger volt az életre hívója és (1998-ig) első elnöke a Latinitas alapítványnak, amely célul tűzte ki a latin nyelv, valamint a klasszikus, őskeresztény, középkori és újkori latin nyelvű irodalom tanulmányozását.
A dél-tiroli Sterzingben született Egger számos latin nyelvkönyv szerzője volt, emellett professzorként oktatott a pápai egyetemen Rómában. Utolsó művében, a Lexicon recentis latinitatis című olasz-latin szótárban korunk modern fogalmait gyűjtötte csokorba. Az 1997 végén megjelent szótárral Egger igyekezett hozzáigazítani a katolikus egyház nyelvét a modern élet követelményeihez. Ennek érdekében vett be Egger a címszavak közé olyan fogalmakat, mint a playboy (latinul: juvenis voluptarius), whisky (wischium), sztriptíz-táncosnő (sui ipsius nudatrix). Cicero nyelvén a samponnal történő hajmosás: capitilavium, a toalett: cella intima, az ufo: res inexplicata volans, míg a videokazetta (kissé nehézkes szóösszetétellel): instrumentum telehornamentis exceptorium. Egger a permetre (spray) a liquor nubilogenus, a ragasztószalagra a fasciola glutinosa, míg a teniszre a manubriati reticuli ludus "újlatin" kifejezést találta ki. (MTI)