"Nagyon érdekelt ez az egész al-Kaida dolog. Még újságíróként sok időt töltöttem Szudánban, amit nagyon szerettem" - nyilatkozza a BBC-nek Helen Fielding írónő, s a leendő olvasóban egy pillanatra talán meghűl a vér. Ám az írónő folytatja.
"Szeptember 11. után láttam egy vicces karikatúrát. A szövege így szólt: Oszama bin-Laden valahol errefelé bujkál. Meg tudod találni anélkül, hogy egy marék füstölgő hamuvá változtatnád a tájat? Azért tetszett, mert azt gondolom, én meg tudnám találni. Vagy legalábbis ügyesebben csinálnám, mint a mindent felforgató hadsereg, amely aztán végül szem elől téveszti. Amikor arról kezdtek beszélni, hogy meg fogjuk támadni Irakot, akkor is arra gondoltam; legalább megpróbáltak előtte odaküldeni egy kémnőt?"
Bridget Jones telibe talált egy életérzést s vele a korszellemet, de Olivia Joules vajon mit céloz? A Bridget Jonesban a lehengerlő szleng, a szeretnivaló humor mellett az olvasó nem keresett mélyebb tartalmakat. Igaz, mindez nem döntötte el az alapkérdést, Fielding vajon bestseller-gyáros, vagy valódi író. Az Olivia Joules and the Overactive Imagination című regénye most jelent meg Angliában, főhőse kémnő, az írónő szándéka szerint afféle női James Bond, aki terroristák nyomába ered Los Angelestől a Karib- tengeren át az arab sivatagokig. Olivia Joules-nak, aki civilben újságíró, barátai szerint "hiperaktív" fantáziája van: megismerkedik egy sima modorú, arab származású franciával, s hirtelen gyanú ébred benne, talán ő is életveszélyes terrorista. Az MI6 angol hírszerző ügynökség ennek nyomán állományba veszi és beveti az antiterrorista harcban.
Új művével a szerző tehát a ma legégetőbb világpolitikai kérdésére kíván reflektálni. Merészség a Bridget Jones naplója és a Mindjárt megőrülök! után egyből a terrorizmus témájához nyúlni: az áldozatok, a közvetlen és közvetett hatás, az afganisztáni és iraki háború a félbulvár irodalom témáinál fajsúlyosabb és égetőbb kérdés. Szeptember 11. és utóhatásának művészeti, irodalmi következményeit még nem látni egyértelműen, nemigen születtek meg a nemzetközi terrorizmusra és az annak nyomán kitört háborúkra reflektáló művek. A "kétezres évek Katherina Blumját" még nem írták meg, női kémregény azonban már van. Heinrich Böll főhősnője a hetvenes évek Németországában egy terroristagyanús férfi szeretője lesz és ennek nyomán éri meghurcoltatás. Helen Fielding főhősnője szupermelltartójában tartja fegyverét. Igazságtalan az összevetés? Meglehet. De bármekkorát is aratott Bridget Jones az eladási listákon, Helen Fieldingnek számolnia kell azzal, ha fajsúlyos, nagy kérdésekkel foglalkozik, regényének fell kell nőnie választott témájához. Ha magyarul is megjelenik a mű, meglátjuk, sikerült-e. Vagy nem kell ezt ennyire komolyan venni?