Az Irodalmi Kerekasztalt a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a József Attila Kör, a PEN Klub magyar tagozata, az Írók Szakszervezete, a Magyar Írók Egyesülete, a Fiatal Írók Szövetsége és a Független Írók Egyesülete február elején alakította meg. A kerekasztal a kultuszminisztéáriummal folytatott tárgyalásokat a hazai irodalom égető gondjairól, ám a Döbrentei-ügy nyomán leállt a szakmai munka. Most újragondolhatják, melyek a komolyan vehető irodalmi szervezetek, s kik folytassák tovább a munkát. A szervezetek május 20-ig kitöltik a kérdőívet, amelyben az általános, a bejegyzésre, a működési formára vonatkozó adatok mellett részletesen számot adnak tagságukról, ki lehet a szervezetek tagja, milyen a tagságban az írók és nem írók részaránya.
Az írószervezetek arról is tájékoztatják egymást, hogy milyen tevékenységet folytatnak, milyen rendezvényeik vannak, továbbá közlik anyagi helyzetük, honnan kapnak anyagi támogatást és rendelkeznek-e nemzetközi kapcsolatokkal.
A szervezetek a kérdőívhez csatolják az elmúlt három évet felölelő szakmai beszámolójukat.
A kerekasztal célja, hogy a kulturális tárcával egyeztetve az európai előírásokkal összhangban átfogó rendezési tervet dolgozzanak ki az irodalmi életre vonatkozóan, és előkészítsék az irodalmi törvényt.
A felmérés elkészítésének gondolata azután vetődött fel, hogy a Szépírók Társasága és a JAK kifogásolta: a kerekasztal februári ülésén olyan szervezetek is jelen voltak, amelyeket nem tartanak kellően reprezentatívnak és országos jellegűnek, taglétszámukat nem tekintik jelentékenynek.
A két tömörülés a Független Írók Szövetségére és a Magyar Írók Egyesületére, tehát a Hernádi Gyula és a Gyurkovics Tibor vezette szervezetekre gondolt.
A kerekasztal március végi ülése után az is kérdéses volt, hogy egyáltalán folytatódhat-e az egyeztetés az irodalmi szervezetek között. A kerekasztal szóvivőjének közlése szerint a feszültséget az okozta, hogy az Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány az idén Döbrentei Kornél költőnek ítélte oda az alternatív Kossuth-díjat.
A Magyar Írószövetségből már több mint 150-en léptek ki amiatt, hogy a költő, az írószövetség kuratóriumi tagja - szerintük - a múltban több kirekesztő szellemiségű megnyilvánulást tett, illetve amiatt, hogy a szervezet vezetése nem határolódott el a Tilos Rádió előtt januárban mondott, "gyűlöletre uszító, alig kódoltan antiszemita" beszédétől.
