Zolnay Pál: Fotográfia © Magyar Elektronikus Könyvtár

Az ötnapos fesztiválon levetítik többek között Zolnay Pál Fotográfia (1972); Elek Judit Egyszerű történet (1974); Dárday István Jutalomutazás (1974); Ember Judit Tantörténet (1976); Tarr Béla Családi tűzfészek (1977), Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Két elhatározás (1977); Schiffer Pál: Cséplő Gyuri (1978); Vitézy László Békeidő (1979); Gyarmathy Lívia Koportos (1979); Szalai Györgyi
Dédelgetett kedvenceink (1980) című munkáját.
   
A Budapesti Iskola 1972-ben Zolnay Pál Fotográfia című filmjével kezdődött és körülbelül 1984-ig tartott. Nevét nem az alkotóktól, hanem egy olasz filmkritikustól kapta, aki egy európai filmfesztiválon használta először a kifejezést.
   
A stílusirányzat kialakulásában meghatározó szerepet játszott az a szemléletváltás, amely 1968-1972 között ment végbe a magyar dokumentumfilmezésben. Ekkor olyan filmalkotások születtek, amelyekben a kamerát a mindennapi élet jelenségeire irányították, közvetlenül, kendőzetlenül, mellébeszélés nélkül.
   
A Budapesti Iskola fő műfaját a dokumentum-játékfilmben szokás meghatározni. E filmirányzat megőrizte a dokumentumfilmek valóságismeretét, környezetvilágát, ugyanakkor - félúton a játékfilm felé - olyan "civileknek" adta a főszerepeket, akiknek habitusuk, mozgásrendszerük, és legfőképp beszédmódjuk dokumentumszerűen hiteles. Az alkotások megfogalmazása és struktúrája azonban már a játékfilmekre hasonlított leginkább - összegezték a szervezők.
   
A fesztivál idejére várható a MADE által útjára indított könyvsorozat első kötetének megjelenése. A sorozat célja, hogy összefoglalja és leírja a magyar dokumentumfilm történetét. Első darabja a Budapesti Iskolát mutatja be új tanulmányok, interjúk, riportok, korabeli kritikák, műhelybeszélgetések, kiáltványok, dokumentumok, valamint a fontosabb alkotások filmográfiáinak
bemutatásával, rövid tartalmi leírásaival.