Veszteséges lapoknak hoznának létre sajtóalapot

"A piac önmagában nem gondoskodik a gondolatok sokszínűségéről", különösen a magyarországihoz hasonló kisebb államok esetében - mondta, hozzátéve, "egy jól megtervezett sajtóalap igenis működőképes, és a megfogalmazott célokat képes elérni". Példaként említette, hogy a hazai piacon 1968 óta ugyanaz a négy nagy országos politikai napilap van jelen. Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltással sem szűntek meg az egyes orgánumok politikai kapcsolódásának "szoros, gyengéd szálai".

"Gazdasági függetlenség nélkül nincsen politikai függetlenség" - jelentette ki Bajomi-Lázár Péter, hivatkozva arra a becslésre, amely szerint néhány éve az állami támogatásoknál jóval több pénzt, hirdetési bevételeik mintegy nyolc-tíz százalékát szerezték meg politikai hátterű "szürke" pénzként. Mint mondta, Európa több államában vannak már kedvező tapasztalatok a sajtóalappal: van, ahol közvetett módon, például a lapok áfájának alacsonyan, legfeljebb  hat százalékon tartásával, de olyan is, ahol a nyereséges orgánumok profitjának részleges újraosztásával oldják ezt meg.

Az ilyen pénzalap létrehozása segíti a további tulajdonosi koncentráció elkerülését, a régi lapok megszűnését akadályozza, az új orgánumok piacra lépését támogatja, miközben javítja a nyomtatott sajtó helyzetét, lehetővé teszi annak távolabb kerülését a politikától - sorolta. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, csak azokban az államokban értek el sikereket, ahol nem minden lapot támogattak, hanem csak a veszteségeseket.
 
Bajomi-Lázár Péter szerint indokolt lehet, hogy "a közérdekre való hivatkozással az állam beavatkozzon a piaci viszonyokba", akár erőteljesebben is, mint más ágazatokban, segítve egyebek mellett a hátrányos helyzetű, megjelenési fórummal nem rendelkező csoportok megszólalását. Arról, hogy ez a rendszer a bulvárlapok profitjából támogatja a minőségi újságokat, úgy nyilatkozott, a sajtóalap "nem elitista, éppenséggel emancipációs szerepet tölthet be", megemlítve azt is, tartalomsemleges rendszer kell, ezért nem tartja kizárandónak a támogatottak köréből a szélsőséges orgánumokat sem.

Kozák Ákos, a GfK Hungária Rt. ügyvezető igazgatója az eseményen arról beszélt, hogy másfél évtized múlva a mostanitól jelentősen eltérő környezettel kell számolniuk a lapkiadóknak, mivel az akkor előreláthatóan 9,8-9,9 milliós ország lakossága erősen elöregedik, minden negyedik ember hatvan év feletti lesz.

Ugyanakkor, tette hozzá, a jelenlegi 650 ezerről 1,2 millióra nő a romák és a bevándorlók száma, ami új kihívásokat és lehetőségeket jelent az e csoportokkal külön még nem foglalkozó sajtóvállalkozások számára; "kis lépésekben megnyerhetők ők is" - mondta ezekről a csoportokról. Szólt arról is: vizsgálták, hogy az internetezők mivel foglalkoznak a korábbinál kevesebbet, és úgy találták, harmaduk a tévézéstől, negyedük a magazin- és újságok, mintegy ötödük a könyvek olvasásától veszi el ehhez az időt.