****
Galaxis útikalauz stopposoknak
The Hicthhiker’s Guide to the Galaxy; Angol-amerikai film
Rendező: Garth Jennings
Szereplők: Martin Freeman, Mos Def, Sam Rockwell, John Malkovich

Kultuszkönyv után kultuszfilm? A hónap választása

A Galaxis Külső Keleti Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a GALAXIS Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, és egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Tudnivalók: intergalaktikus fogadtatás

· Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában – bár a földlakók ezekről se hallottak · Ez a könyv nem csupán figyelemre méltó, hanem elképesztően sikeres is · Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó · Jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány · Ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből, és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán?

Mi ez? Világvégék tekintetében az idei mozitermés bőségesnek. A kínálat a Spielberg-Cruise tandem véresen komolyan vett marslakó-inváziójától Douglas Adams könyörtelenül komolytalan galaktikus útikalauzáig terjed. Noha kilátásaink egyik esetben sem túlságosan fényesek, életben maradási esélyeinket tekintve mégiscsak az örök optimista Spielberg utópiája tűnik a kíméletesebb verzióinak.

Adams poénja már az elején nagyot durran, a Galaxis Útikalauz Stopposoknak ugyanis azzal kezdődik, amivel nem igazán szokás viccelni: a Föld felrobbantásával. Egyébként rutinmunkáról van szó, legalábbis a galaxis bürokratái, a vogonok szempontjából, akik pusztán hivatali kötelességüket teljesítik, amikor megsemmisítik ezt a tökéletesen jelentéktelen, kékeszöld bolygócskát, amely szerencsétlenségére éppen a megépíteni kívánt galaktikus csillagsztráda útjába esik.

Kik ezek? Arthur Dent (Martin Freeman), az egyetlen földi túlélő kalandjain keresztül Douglas Adams sziporkázó és fanyar, a Monty Python legjobb pillanatait idéző humorral festi le a világvégét és az azt követő boldog és békés napokat. Az Útikalauz egyszerre sci-fi paródia és szatirikus emberi színjáték. A fantasztikus kulisszákat benépesítő teremtményeivel Adams a földlakók abszurd jellegzetességeit figurázza ki a bürokrácia kényszerességétől az életmódguruk és próféták porhintéséig. Adams egyik legsikerültebb poénja szerint létezett egyszer egy szuperszámítógép, amely képes volt választ adni az Élet, a Világmindenség meg a Minden nagy kérdéseire. A válasz - mely a gép szerint 42 – annak rendje és módja szerint meg is érkezik, most már csak a kérdést kell megtalálni. A Galaxis útikalauz stopposoknak tele van ehhez hasonló, fapofával elővezetett poénokkal és olyan telibe talált figurákkal, mint Ford Prefect (Mos Def) az Útikalauz utazó szerkesztője, Zaphod Beeblebrox (Sam Rockwell), a világmindenség kétfejű elnöke, Marvin, a Paranoid Android, Szlartibartfaszt (Bill Nighy), akinek Norvégia a fjordokat köszönheti, és végül, de nem utolsósorban Isten, aki az egészről tehet, de sajnálja.

Ne nézz bután: Douglas Adams eredetileg rádiójáték formájában, a BBC számára írta meg Arthur Dent kalandjait, melyet fejezetenként közvetített az angol közszolgálati csatorna. A nagy sikerre való tekintettel a rádiójátékból könyv, a könyvből pedig öt részes „trilógia” lett. A világ egyetlen ötrészes trilógiájának részei: Galaxis útikalauz stopposoknak (1978. – rádiójáték; 1984. – könyv), Vendéglő a világ végén (1980), Az Élet, a Világmindenség meg Minden (1982), Viszlát, és kösz a halakat! (1984), Jobbára ártalmatlan (1992)

***
Mr. és Mrs. Smith
Amerikai film
Rendezte: Doug Liman
Szereplők: Brad Pitt, Angelina Jolie, Vince Vaughn
Bemutató: július 14.

Van szerencsénk végre felkonferálni azt a filmet, amelyből ugyan még egy árva képsort sem láthattunk, de amiről a sztárok magánéletével foglalkozó szaksajtóban már eleget olvashattunk. Igen, ez az a mozi, melynek forgatási szüneteiben Brad Pitt és Angelina Jolie heves szerelembe estek egymással, kivívva ezzel az odahaza kötögető Jennifer Aniston enyhe rosszallását. Kész csoda, hogy valahol ebben a nagy kavarásban egy film is született: meg nem erősített forrásaink szerint egy egészen tűrhető akcióvígjáték, melyről egyelőre csak annyi biztos, hogy Pitt és Jolie kiegyensúlyozott házasságban élő bérgyilkosokat játszanak, akik mit sem sejtenek egymás pénzkereső tevékenységéről.

***
Edukators
Die fetten jahre sind vorbei
Német film
Rendezte: Hans Weingartner
Szereplők: Daniel Brühl, Julia Jentsch, Stipe Erceg

A németek valamilyen csoda folytán egyre-másra gyártják azokat a filmeket, melyek a nagyközönség tetszését elnyerve különösebb erőlködés nélkül képesek megragadni a házuk táján uralkodó korhangulatot, legyen az a Fal lebontásával járó eufórikus zűrzavar, vagy mint az Edukators-ban, az ezredforduló fiataljainak antiglobalista lázadása. Az Edukators mintha ott folytatódna, ahol a Goodbye Lenin véget ért, a két film rokonságának tényét pedig csak aláhúzza, hogy mindkettőben Daniel Brühl játssza a főszerepet.

 ***
Túszdráma
Hostage
Amerikai film
Rendezte: Florent Siri
Szereplők: Bruce Willis, Kevin Pollak, Ben Foster

Bemutató: július 21.
A rendező és sajtómunkásai lélektani thrillert ígérnek, ami nem hangzik rosszul, ám nagyjából annyira állja meg a helyét, mintha a Sikoly 3.-at Hitchcocki feszültséget árasztó pszicho-thrillerként ünnepelnénk. Azok járnak közelebb az igazsághoz, akik Bruce Willis rózsasándorosan összevont szemöldöke láttán egy Die Hard-típusú akciófilmre gyanakodnak, melyben a megtépázott akcióhős hiába szolgáltatta vissza hivatali pisztolyát és szépen csillogó jelvényét, a sors akaratából újra egy megnyerhetetlen csata – ezúttal egy virtuális erődítményben zajló csavaros túsztörténet – kellős közepén találja magát.