Irodalom: kiadták az idei Booker díjat

1989-ben már jelölték, most díjazták is John Banville © AP

Az 1945-ös születésű ír John Banville a Man Booker díjjal ötvenezer fonttal is gazdagabb lesz. Banvillet egyszer már jelölték a díjra, 1989-ben The Book of Evidence című művéért. A szerző első regénye 1971-ben jelent meg. Mielőtt szabadfoglalkozású író lett, dolgozott egy légitársaságnál és az Irish Times című lapnál is 1988-tól 1999-ig.

A Booker díjat Tom Maschler kiadó kezdeményezésére alapította 1968-ban a Booker élelmiszeripari vállalat, amelynek neve ("Könyvész") ellenére semmi köze a könyvkiadáshoz: létrehozóját hívták így, aki a 19. században Guyanában alapított cukornádat és cukrot termelő-szállító céget, amely napjainkban is az egyik legnagyobb brit élelmiszer-nagykereskedelmi vállalat. 2002-ben létrehozták a Booker Prize Foundationt, a díjat felügyelő alapítványt, amelynek feladata egyebek között a szponzor kiválasztása, biztosítása. 2002 áprilisában öt évre a Man Group Rt. beruházási és brókercég nyerte el a Booker-díjhoz kapcsolódó szponzori jogokat és kötelességeket, így a díjat jelenleg hivatalosan Man Booker díjnak nevezik.
 

És nálunk?

A magyarországi irodalmi díjaknak több típusa van. Az állami díjak (Kossuth-díj, Széchenyi-díj), amelyeket az irodalom területén is kiosztanak, s amelyeket egy a mindenkopri miniszterelenök által felkért testület ítél oda. Ezek többmillió forinttal járó díjak, a Kossuth-díj esetében a díjazás az éves magyar átlagkereset ötszöröse. Léteznek szakmai díjak, ezek közül a legrangosabb talán a József Attila-díj, amelyre az írószervezetek jelölnek szerzőket. Ez a díj 200 ezer forinttal jár. A díjak harmadik területe elég vegyes képet mutat. Itt foglal helyet a Magyar Irodalmi Díj is; ez ötmillió forinttal jár, amelyet szponzorok adnak össze. Ez tekintélyesnek számít szakmai szempontból is, legutóbbi díjazottja Tolnai Ottó volt. Vannak kisebb díjak, például a Márai-díj is, amellyel prózai életműveket ismernek el. És ezen a harmadik területen található a Demján-Csányi féle Prima Primissima díj is, amelyet íróknak is adományoznak, és amely 50 ezer euróval jár.

A Booker-díj létrehozásának eredendően az volt a célja, hogy az angolszász nyelvterület prózaírói is részesüljenek a francia Goncourt-díjhoz hasonló, presztízsértékű elismerésben  Az eredetileg 21 ezer, ma már 50 ezer font pénzjutalommal és nemzetközi hírnévvel járó kitüntetést Nagy-Britannia, Írország és a Brit Nemzetközösséghez tartozó országok azon állampolgára kaphatja, akinek regényét az adott évben a legjobbnak ítéli a szakmai zsűri. Ez utóbbi tagjait a legjobb kritikusok, írók és akadémikusok, valamint közismert személyiségek közül választja ki a nemzeti könyvtársaság. 
 
Eddig ketten kapták meg a díjat két ízben is: a dél-afrikai J. M. Coetzee (1983 és 1999), valamint az ausztráliai Peter Carey (1988 és 2001). A Nagy-Britanniában élő indiai származású Salman Rushdie 1981-ben kapott Bookert Az éjféli gyermekek (Midnight's Children) című könyvéért, majd a díj alapításának 25. évfordulóján, 1993-ban - amikor az addig nyertes művek versenyeztek egymással -, ez a mű kapta a Bookerek Bookerét ("Booker of Bookers").
 
A Booker-díjhoz két másik irodalmi elismerés is kapcsolódik: 1991 óta létezik a díjnak egy orosz változata, amelyet 2002 óta a Nyitott Oroszország jótékonysági szervezet finanszíroz (ennek tulajdonosa Mihail Hodorkovszkij). A 15 ezer dollárral járó orosz Bookert 2004 decemberében Vaszilij Akszjonov
regényíró kapta Voltaire hívei című regényéért. A másik, a 2000-ben indított, s ugyancsak 15 ezer dollárral díjazott The Caine Prize for African Writing, amely Sir Michael Caine, a Booker vállalat és a Booker-díj egykori elnöke nevét viseli, s amelyet afrikai írók kapnak egy angolul publikált, az afrikai kultúrát tükröző rövid történetükért. Idén első alkalommal osztották ki az újonnan alapított Nemzetközi Man Booker-díjat, amely et kétévente ítélnek oda a világ legjobb kortárs íróinak, akiknek műve angol nyelven megjelent. Az első kitüntetett a Franciaországban élő albán Ismail Kadare lett.