Terry Gilliam és Galla Miklós A hazai abszurdista tolmácsolt © hvg.hu

hvg.hu: A Grimm című film mennyiben alapul valós elemeken, és mennyiben a fantázia szüleménye?
Terry Gilliam: Nagyon lazán kötődik csak a valósághoz, lényegében ugyanis egy saját mesét készítettünk a mesemondó testvérekről, amelyben számos Grimm-történet – Piroska és a farkas, Jancsi és Juliska, stb. – is megelevenedik.

- Elég komorra és ijesztőre sikerült a film, a vígjátéki és a romantikus elemek ellenére. Nem tart tőle, hogy a gyerekek számára túlságosan horrorisztikus lesz?
- Egyáltalán nem. A gyerekek sokkal bátrabbak és bölcsebbek mint a felnőttek, akik kevesebbet látnak a fantázia világából és többet a valós életből. Az idősebbeket felkavarja, felzaklatja, ha a szemük láttára felfeslik a valóság szövete, a gyerekek viszont ezt még simán be tudják építeni a világképükbe. Azonban a mesék is lehetnek félelmetesek, elég például a Jancsi és Juliskára gondolni, ahol a gonosz boszorkány kemencébe akarta rakni a gyerekeket. Ezek a mesék persze nevelő célzattal félelmetesek, s én is ilyeneken nevelkedtem. A Grimm-mel azt szerettem volna elérni, hogy a felnőtt nézők is újra elmerülhessenek ebben az álomvilágban.

- A gyerekek mit szóltak a filmhez, nem féltek tőle?
- Nem, nem igazán. Rendeztünk egy pár tesztvetítést, kifejezetten gyerekeknek, ahol őket kérdeztük, hogy szerintük hány éves a legfiatalabb gyerek, aki még megnézheti a filmet, s a legtöbben azt válaszolták, hogy kilenc. Ezért tehát nem aggódom, bár nem értem, hogy amíg Nagy-Britanniában 12, Amerikában pedig 13 év a korhatár, Magyarországon miért csak 16 éven felüliek láthatják. Talán éppen azért, mert a magyar gyerekek okosabbak, mint a többiek, és így is meg fogják oldani, hogy besurranhassanak a moziba. Ezúton kérem tehát: Magyarország gyermekei, ne hagyjatok cserben!

- Ön szereti megnehezíteni a producerek és a stúdiók dolgát. A Grimm esetében mennyi beleszólása volt a forgatókönyvbe?
- Már készen kaptam, amikor megkezdtük a munkálatokat, s eredetileg nem is nagyon tetszett. De aztán szépen lassan elkezdtem alakítgatni, s ez lett belőle. Az egyetlen lényegesebb megkötést a Weinstein-fivérek szabták, akik ragaszkodtak hozzá, hogy a bibircsók, amelyet Matt Damon orrára vizionáltam, eltűnjön. Gondoljanak bele, egy 75 millió dolláros produkció megcsúszhat egy picike pattanáson. Abszurd, de hát mit lehet tenni?!

- New York-ban nemrég mutattak be egy Monty Python-musicalt. Látta már és ha igen, mit szólt hozzá?
- A még öt élő Python-tag együtt látta a bemutatón. Óriási sikere volt. Korábban már gondoltunk rá, hogy majd egyszer ezt valaki megcsinálja, és kiforgat minket a jussunkból, de szerencsére Eric Idle csinálta meg, így legalább egy közülünk való forgatott ki minket a jussunkból (nevet).

- Ön a társulat egyetlen amerikai tagja, azonban már csaknem négy évtizede elhagyta szülőföldjét. Miért?
- Amerikaiként nem bírom elviselni a felelősséget, azért, amit az Egyesült Államok tett és tesz a mai napig a világban. Lehet, hogy ez gyáva megfutamodás, de számomra könnyebb így élni.

- Mik a tervei a jövőre nézve?
- A Grimm-mel egyszerre forgattam a Tidelands című filmemet, most azonban egyelőre még nem tudom, hogy mi következik. Kaptam már három forgatókönyvet, azokat fogom olvasgatni, aztán útra kelek, hogy a pénzembereknél kilincseljek egy darabig.