Filmek

A nagy hidegség
Pingvinek vándorlása

Hálás műfaj a természetfilm. Fantasztikus képek, fantasztikus... - már-már azt írhatnánk- emberi drámák. De tényleg. Nem valószínű, hogy volna olyan köztünk, akinek nem rokonszenvesek a pingvinek.   Ezért aztán az ő drámájuk -ami nem más, mint a túlélésükért a körülményekkel vívott küzdelmük - könnyeket csal a természetfilmek kedvelőinek szemébe. Hálás műfaj a természetfilm, de épp itt a dologban a csapda; úgy kell csinálni, hogy ne legyen giccs. Itt most úgy van csinálva.

A császárpingvinek megközelítőleg száz évvel ezelőtt találkoztak először emberekkel, amikor az első felfedezők az Antarktisz jégsivatagában jártak. A rendkívüli hideg és zord körülmények miatt az ember még sosem volt tanúja a pingvinek vándorlásának. A film forgatása 13 hosszú hónapig tartott, de végül sikerrel járt a küldetés: a pingvinek életmódját természetes környezetükben örökítette meg a kitartó stáb. A film történetet mesél, ábrázolja az érzelmekben gazdag jellemek különös és látványos sorsát, megjegyzésekkel, humorral ötvözve. Misztikus és leplezetlen dráma, ez különbözteti meg a tudományos fejtegetés monotonságától.

Színes magyarul beszélő francia dokumentumfilm, 85 perc,
Rendező: Luc Jacquet

Aktuál doku-pamflet
Kulcsár és a haverok
(Tényleg hülyének néznek minket?)

Ha csak az alcímben megfogalmazott kérdésről volna szó, azért nem volna érdemes moziba menni, hiszen a válasz egyértelmű. Tényleg. Az izgalom nem a sztoriban rejlik - sokszor és sokan fognak még minket hülyének nézni, ahogy elnézzük - hanem a feldolgozás módjában. Michael Moore nyomdokaiba kívánnak lépni a filmkészítők dokumentumfilmjükkel, hiszen nem a nálunk megszokott eszközöket használják, hanem a pamflet, a szatíra fegyvertárát is bevetik. Obersovszky Péter író-újságíró-szerkesztő dokumentumfilmje Kulcsár Attilának és a brókerügy mellékalakjainak történetével foglalkozik. "Kevesen ismerik az igazi történetet, amelyre hajszál híján fény derült" - mondja Obersovszky filmjük elkészítésének okáról. A filmet archív anyagok, animációs részletek színesítik, benne politikusok, rendőrök, bankosok, elemzők, kutatók és civilek is megszólalnak, akik elmondják saját véleményüket nemcsak a brókerről, hanem a felső tízezerről is.
A filmben megfogalmazódik - írja a hivatalos sajtóanyag - : hogy ennek a rétegnek a szereplői mohók, legfőbb céljuk, hogy legálisan vagy illegálisan, de minél több pénzhez jussanak.
Ki hitte volna?

Színes magyar film, 80 perc; 2005.
Rendezte: Obersovszky Péter

Afrika mélyén
Maszájok

Etnografikus ihletésű film; megtekintése javallott, hiszen feléledt végre a diskurzus Afrikáról, arról a kontinensről, amelyet az európai ember hajlamos egységesnek hinni. És egységesen sajnálni, vagy elbűvölve lenni tőle. Mindkét megközelítés téves.
A különleges képi érzékenységgel megalkotott film a maszájok hétköznapjait, társadalmi, rituális szokásait és hiedelemvilágát mutatja be. Kelet Afrika mélyén egy maszáj faluban a törzs két ifjú harcosa közül csak egy tér vissza a szavannákról. Tiplit-et a falu legkíválóbb harcosát elragadta a halál, Vitchua csapott le rá az oroszlánok istene. A falu ifjai, a vakmerő Merano vezetésével útnak indulnak, hogy megbosszulják az elvesztett harcos halálát. A vándorló állatcsapatok és más törzsek színezte kalandos útjukon végigkísérjük elszánt hőseinket a szavannák rejtélyes világán, hogy megtalálják elvesztett társuk gyilkosát. Keressük együtt!
 
Színes francia film, 94 perc, 2004.
Rendezte: Pascal Plisson
Szereplők: Ngotiek Ole Mako, Paul Nteri Ole Sekenan, Parkasio Ole Muntet

Friss tinta!
[mai gyerekversek]

Jó olvasni és nézni. Takács Mari munkája a kötetből © pagony.hu

Generációk nőttek fel a Cini-Cini Muzsika című gyerekvers-antológián. Közben nekik is generációnyi gyerekük született, s ők talán még mindig ehhez a kötethez nyúlnak vissza, meg persze Weöres Sándorhoz, Kormos Istvánhoz, Tamkó Sirató Károlyhoz, és legyintenek: ma már úgysincs gyerekvers! Pedig gyerekvers-reneszánsz van. És most nemcsak a Túl a Maszat-hegyen juthat eszünkbe, Varró Dániel bravúrdarabja, amelyet most a színház is felfedez. Megint cool gyerekverset írni a kortárs költők körében. És ez jó. A jó gyerekvers pedig most sem pusztán gyerekvers. Hanem vers. Mindenkinek.
Itt volt az ideje egy újabb „definitív“ gyerekvers-antológiának, amely –jelentjük – meg is érkezett. Friss tinta! a címe, az alcíme pedig [mai gyerekversek].
Játékosságban, muzikalitásban, képiségben nem maradnak alul ezek a versek a magyar gyerekvers nagy, klasszikus vonulatához képest. Sőt. Folytatásról, örökségről van itt szó.
Nagyon erős a kortárs vonal. Egészen a húszas-harmincas írógenerációig, Király Leventéig, Harcos Bálintig, Kiss Ottóig, Schein Gáborig terjedt a szerkesztők figyelme, nem véletlenül, hiszen maguk is ehhez a generációhoz tartoznak. De Szilágyi Ákosnál, Kukorelly Endrénél, Kányádi Sándornál, Eörsi Istvánnál kezdték, és nem hagyták ki Kemény Istvánt, Kovács András Ferencet, Tandori Dezsőt, Kántor Pétert, Oravecz Imrét sem.   De vannak igazi felfedezések is: ki gondolta volna, hogy a kötet egyik legszebb  -és legdrámaibb - versét épp Ranschburg Jenő jegyzi?
Ami a felnőtt olvasónak bizonyosan szemet szúr: a kötet „belemegy“ olyan témákba is, amelyeknél a gyerekvers néha mintha megtorpanna. Elmúlás és halál ugyanúgy ott vannak ezen a játszótéren, mint a születés, a szeretet, a játék, a vicc, az állatvilág, a mesterségek, a mesék.
És még valami: remek szövegekhez remek képek járnak. Takács Mari munkái visszaállítanak jogaiba egy kis híján elfelejtett műfajt, a könyillusztrációt. Klasszikus válogatás született.

Utcai performance?
A Szolidaritás Éjszakája
Virrasztás a hajléktalan emberekért

Hajléktalan. Érte is virrasztanak © azutcaembere.net

Utcaszínháznak is nevezhetnénk, performance-nak is; méghozzá olyannak, amely valamely égető társadalmi problámára reagál. Szocio-art? Talán. Mindensetre az Éjjeli menedékhely eszünkbe juthat erről az akcióról. 

Ételosztás, ruhaosztás, kerekasztal-beszélgetés, kiállítás, versolvasás - ismét lesz Szolidaritás Éjszakája, amikor kifejezhetjük együttérzésünket a hajléktalan emberekkel és tehetünk valamit a probléma megoldásáért.

Két nagyobb város is csatlakozott a budapesti rendezvényhez. A Szegedi programban szerepel többek között az AHA Színpad előadása, költők és utcazenészek; lesz tűz, meleg tea és zsíroskenyér egész éjjel. S közben lesz mód tájékozódni mindenki által elérhető segítségnyújtási lehetőségek felől is.

Pécsett a tervek szerint pénteken, november 18-án, a Széchenyi téren lesz a rendezvény. A programban szerepel felolvasás az Alkonyzóna című, a hajléktalan művészek antológiájából, filmvetítés és ételosztás. A Támasz Alapítvány krízisjárata óránként teával és takarókkal keresi fel a teret.

Budapest, Szeged, Pécs, november 17-18

Mozgás!
A Temps d’Images keretében
Rui Horta: Set up

A Trafó a mozgás- és táncművészet budapesti főhadiszállása, s most igencsak belehúztak. Javában zajlik a Temps d'Images, és szinte bármelyik estét ajánlhatnánk. Álljon itt most a kínálatban egy előadás, két este. Rui Horta Európa legismertebb koreográfusainak egyike, aki a világ nagy kortárs táncfórumainak meghódítása után visszatért Portugáliába, hogy saját iskolát és kulturális központot létesítsen. Kiforrott, biztos mozgáskultúrájú táncosok által előadott dinamikus, kínosan pontos koreográfiák jellemzik. Ebben az előadásban virtuozitásával feloldja a tér, a távolság és az arányok fogalmát. A színházi technika nyújtotta lehetőségek teljeskörű kiaknázásával értelmezi és érzékelteti a táncba foglalt költészetet. Felgördülő, majd hirtelen összezáródó függönyök, változó terek és helyzetek, a nézők között táncoló szereplők, avagy a táncosok között ülő nézők stb., mind a közönség elbizonytalanítását célozzák.

Budapest, Trafó, november 18-19. 20:00

Nagyítás 
Magyar Fotóriporterek Társasága
Tagsági bélyeg 2.

Koncz Zsuzsa munkája

Egy társaság, szakmai szervezet tagjai általában tagdíjat fizetnek. Két évvel ezelőtt azonban a Fotóriporterek Társaságának elnöksége úgy gondolta, hogy ne pusttána  kötelezettség kösse a fotográfusokat a Társasághoz, hanem az a tevékenység, amely iránt mindannyian elhivatottságot éreznek: a fotografálás. Megkérték tehát a tagságot, hogy tagsági díj helyett ajánljanak fel egy-egy képet a Társaságnak. Így jött létre az első Tagsági bélyeg kiállítás. Egy év kihagyással ugyan, de immár a Tagsági bélyeg 2. kiállítás képei láthatók.

Az idei "tagsági díjakból" ismét egy nagyon érdekes és értékes kiállítás született. A meghatározott tematika nélkül kiadott felhívásra a fotóriporterek olyan alkotásokat küldtek be, amelyekből a kiállítás látogatói képet kaphatnak a hazai sajtófotó helyzetéről, megismerhetik azokat a témákat, jelenségeket, amelyek a fotoriportereket manapság foglalkoztatják. Ugyanakkor a kiállítás egy keresztmetszetet is nyújt napjaink Magyarországáról és egy kis kitekintés a nagyvilágra.

Budapest Galéria Kiállóháza, november 24- 2006 január 8-ig

Avantgarde jazz
Flat Earth Society

Big band, big screen. Flat Earth Society © trafo.hu

A jazzkedvelők mind a tíz ujjukat megnyalhatják: a zeneszerző Peter Vermeersch által alapított belga Flat Earth Society kétségtelenül az európai avantgarde és jazz szcéna egyik legprominensebb képviselője! A tizenhét tagú együttes zenéjében éppúgy megtalálhatók a klasszikus big band-hatások, mint korunk olyan meghatározó avantgarde előadóié, mint például John Zorn vagy Fred Frith. Koncertjeik leginkább olyan autózáshoz hasonlíthatók, ahol az ember bármikor frontálisan ütközhet - a szembeszáguldó, egymástól teljesen eltérő stílusokkal, legyen az kortárs zene, R & B, latin, vagy free jazz.

Az együttes budapesti koncertjén legújabb munkáját, az Oysterprincess-t mutatja be. Ernst Lubitsch azonos című, 1919-ben készült némafilmjéhez a zenekarvezető Peter Vermeersch írt zenét, amelyet a zenekar az összes kísérő hangeffektussal együtt élőben ad elő. Az előadás a filmtörténetben igen jelentős és nagyhatású rendező munkáját ötvözi a Flat Earth Society meglepő fordulatokban gazdag, friss zenéjével.

Budapest, Trafó, november 20. 20:00


Talpuk alatt fütyül a funk
Maceo Parker az A38 hajón
 

Fúvós, húzós showman Maceo Parker © a38.hu

Igazi talpalávó. Kemény funk ütemek, húzós fúvósok, lázító dobok. Maceo Parker, a funk, a soul és jazz egyik kiváló amerikai művelője, nagyszerű szaxofonos most együttesével lép föl.  James Brownnal, George Clintonnal, Bootsy Collinsszal és Sly Stone-nal együtt ő is azok közé a zenészek közé tartozik, akik megteremtették a funkyzenét. Már a 60-as 70-es évek legizgalmasabb funky számainak jelentős részét is ő szerezte, és gyakori partnere volt többek között Prince-nek, Miles Davisnek és esősorban James Brownak.

A most hatvanhárom esztendős Maceo Parkernek tizenötéves korára már saját stílusa volt, elsősorban Cannonball Adderley, King Curtis és Charlie Parker hatott zenei világára. Dobos testvére, Melvin 1964-ben váratlanul állásajánlatot kapott James Browntól, aki véletlenül látta-hallotta Maceót játszani, és a soul keresztapja a rövid meghallgatás után kijelentette: "Maceo, te fújsz!" Maceo Parker ezután éveken át szaxofonozott James Brown zenekarában, és összetéveszthetetlen, stílusa alapvetően meghatározta a funky-király zenei megszólalását is. A hetvenes évektől aztán kézről kézre adták a soul és a funky legnagyobb előadói. Budapesti koncertjének anyagát elsősorban az idén megjelent School's In! című albumának számaiból válogatta. A lemezt igen kedvezően fogadták a kritikusok, Maceo Parker egyik legerősebb lemezének tartják. A hajón természetesen elhangzanak majd a korábbi, klasszikus számai is.

Budapest, A38, november 22.

Programzenék éjszakája
Philharmonia Zenekar London

Komolyzenei csegének ígérkezik ez a koncert; másfél év után újra Budapesten az idén hatvanéves együttes. A neves finn karmester, Esa-Pekka Salonen vezényli a zenekart: Helsinkiben született, tanulmányait a Sibelius Akadémián folytatta, húsz éve mutatkozott be a Los Angeles-i Filharmonikusokkal, s 1992 óta ő az együttes főzeneigazgatója. Repertoárján számos kortárs mű szerepel, ő maga is ismert zeneszerző. Két évig volt a Helsinki Fesztivál igazgatója, majd 2003-ban megalapította Stockholmban a Balti-tenger Fesztivált.

A műsoron szereplő művek izgalmas egységet alkotnak: mind a három programzene, történetet mond el, irodalmi alapja van. Muszorgszkij kompozíciója, az Éj a kopár hegyen 1861-ben készült, s Gogol Szent Iván-éj című novellája ihlette. Bartók Béla Csodálatos mandarinját is jól ismerjük: Lengyel Menyhért darabja alapján készült a pantomim zenéje. Sztravinszkij balettzenéje, a Tűzmadár az orosz mesék világába visz el.
   
Budapest, Művészetek Palotája, november 17.