Sajtótájékoztatókon már hetek óta rendszeresen találkozik a szakma a Széles Gábor alapította Echo Hungária Televízió Rt. operatőreivel és riportereivel, a felvett anyagból készülő adást azonban a bennfenteseken kívül eddig senki sem látta, holott a cég néhány napja már megkapta az engedélyt az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT). A 300 millió forintos beruházással (HVG, 2005. június 18.) létrejött gazdasági hírtelevízió jelenleg kimenőjel nélküli adást készít, de műsora szeptember 15-étől néhány kábelhálózaton talán már látható lesz. Ám közülük egyet sem nevezett meg szűk két héttel a premier előtt Gulyás István vezérigazgató.
HVG |
Az Echón kívül az ősszel még két tematikus kereskedelmi tévé tervezi a rajtot: a 4-es csatorna névre keresztelt, sztárokkal és bulvártémákkal foglalkozó, három magánszemély többségi és a Sanoma Budapest Kiadói Rt. 25 százalékos tulajdoni hányadával, milliárdos beruházással gründolt "Story" (HVG, 2005. augusztus 20.), valamint a Filmmúzeum Műsorszolgáltató Rt. tulajdonosai által félmilliárd forintos beruházásnak tervezett, lakberendezéssel foglalkozó Tv-Deko. A műholdas, kódolt - és ezért csak a kábelhálózatokon keresztül elérhető - tematikus televíziók két forrásból szerzik bevételeiket. Egyrészt a körülbelül 2 millió előfizetőt elérő 423 kábelszolgáltatón keresztül, amelyek háztartásonként előfizetői díjat szednek, másrészt pedig a reklámbevételekből; az utóbbi mértéke azonban ugyancsak a nézőszámtól függ. Csakhogy "az új tévék nagyon nehezen fognak bekerülni a szolgáltatók által kínált csomagokba" - állítja Horvát János, az öt éve alapított Sport1 Tv Műsorszolgáltató Rt. elnöke. Hasonlóképpen vélekednek a 960 ezer háztartást képviselő Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ), valamint az 1,1 millió háztartásban jelen lévő Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) vezetői is.
A jelenlegi analóg hálózatokon ugyanis körülbelül ötven csatorna fér el, új programot tehát csak egy régi megszüntetésével lehet a kínálatba illeszteni. Viszont egyre nehezebb olyan adást találni, amelynek a hiánya ne háborítaná fel az átlagosan napi négy és fél órát tévéző nézők valamely csoportját. Az új tévék vezetői ennek ellenére optimisták. "A Filmmúzeummal és a Tv Paprikával már bizonyítottunk, ezért nem lesz nehéz megegyezni a kábelszolgáltatókkal" - véli Kraszna János, a Filmmúzeum főszerkesztője. "Csak technikai telítettségről beszélhetünk, valójában 10-15 tévénél nem néznek többet az emberek" - állítja ugyanakkor Borsány-Gyenes András, a 4-es csatornát működtető Digital Media Rt. tulajdonos-ügyvezetője.
Nem reklámból, az előfizetési díjból élnek (Oldaltörés)
Bár a tematikus tévék közönségaránya a teljes lakosság körében összességében 15 százalék körül van, a 2004-ben 63,8 milliárd forintosra becsült televíziós reklámpiacból legföljebb 4-5 milliárd jutott nekik. Így hirdetési bevételeik - néhány kivételtől eltekintve, mint amilyen a tavalyi beszámolója szerint 560 millió forintos előfizetési díj mellett 726 milliós reklámbevétellel büszkélkedő Vivát működtető Z+ Műsorszolgáltató Rt. - a legtöbbjüknél egyelőre meg sem közelítik a műsoronként és díjcsomagonként változó előfizetési díjbevételeiket (lásd táblázatunkat). A Filmmúzeum például nem is kereskedelmi, hanem közműsor-szolgáltatóként, felére kurtított reklámidővel működik - így megúszhatja a médiahatóság által kivetett, évi 10-30 millió forintos műsor-szolgáltatási díjat. Ez alól egyébként másképp is ki lehet bújni: a Minimax Media például tavaly áttette a székhelyét Csehországba.
Amit a kereskedelmi tévéknek keményen ki kell harcolniuk, az a közszolgálatiaknak a médiatörvény szerint egyenesen jár. A Magyar Televízió és a Duna Tv műsorait ugyanis a kábelszolgáltatóknak be kell építeniük kínálatukba, méghozzá a jelenleg nagyjából fél tucat adást tartalmazó, havi 500-600 forintos, úgynevezett szociális csomagba. Csakhogy ezek választéka is hamarosan bővülhet a Duna Televízió Rt. Autonómia névre keresztelt, kisebbségi ügyekkel foglalkozó adásával. A Magyar Televízió Rt. Demokrácia néven emlegetett M3-as csatornája pedig júliusban már meg is kapta a médiahatósági engedélyt. A fejleményeket látva néhány kábeltársaság az elmúlt napokban beperelte az ORTT-t, mivel ők úgy értelmezik a médiatörvényt, hogy a meglévőkön kívül új közszolgálati adások nem indíthatók. "A »szociális csomag« néven ismert alapszolgáltatás bővítése technikailag csak az egyes csomagokat elválasztó, úgynevezett frekvenciaszűrő berendezések cseréjével oldható meg, ami országszerte akár milliárdos nagyságrendű beruházást is igényelhet" - veti fel Kéry Ferenc, az MKSZ elnöke.
Ezért szinte megkönnyebbülést jelent a kábeleseknek, hogy az M3 indítása egyelőre várat magára, a starthoz szükséges 680 millió forint ugyanis nem jött össze. Az Autonómia premierjét azonban a pénzhiány nem hátráltatja: "a pluszfeladatokat anyagi és szellemi erőink átcsoportosításával megoldjuk" - tájékoztatta a HVG-t Szeles Pál, a Duna Televízió szóvivője. Csak külső tényezők késleltetik a rajtot: a televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának és az ORTT-nek az engedélyére, valamint a műsorszórás műszaki feltételeinek a megvalósulására várnak. Ám az akadályok elhárulása után sem biztos, hogy eljut a műsor a háztartásokba, a médiatörvény hiányosságait ugyanis a kábelszolgáltatók is megpróbálják a saját javukra fordítani. "Majd betesszük a szociális csomagba az M3-at, az Autonómiát, valamint a többi közszolgálati műsort - de digitálisan. Ezt a törvény nem tiltja. Aki pedig nézni akarja, vegyen hozzá 40 ezer forintért egy dekódert" - vág vissza az egyik kábeles cég tulajdonosa.
HERMAN BERNADETT
