A New York Times kritikusa méltatja a Sorstalanságot

A szépség megtalálása egy fiú rettegéssel teli napjaiban című beharangozója abból az alkalomból jelent meg a tekintélyes lap hasábjain, hogy a neves New York-i Film Forum filmszínházban pénteken mutatják be a Nobel-díjas Kertész Imre azonos című regényéből készült alkotást.

A. O. Scott tisztának és világosnak ítélte a film "vizuális szépségét", amely - mint írta - "egy kicsit zavarba ejtő" egyúttal. "Elvégre is ez egy holokausztról szóló film, amelyben egy 14 éves fiút követünk Budapestről Buchenwaldba", ahol a főszereplőt sár, nyomorúság és halál veszi körül.

A kritikus szerint a vészkorszakról csak másod- és harmadkézből szerzett beszámolókból tájékozódók számára "zavarba ejtő" a koncentrációs tábor túlélőjének az a meggyőződése, hogy a táborban átélt némely élmény nem írható le másként, mint gyönyörűnek.

A Sorstalanságot a New York Times kritikusa Roman Polanski A zongorista című filmjével együtt a holokauszt legjobb nem dokumentumfilmes feldolgozásai közé sorolta. Az ítész a "titokzatos frissességű" alkotás érdemeként emeli ki, hogy a néző a film végén "nem pusztán hitelesnek, hanem (egyenesen) szükségszerűnek" érzi azt, hogy a főszereplő, Köves Gyuri "az emberek által tanúsított meg nem értés" és a "táborélet szabályos állandósága" miatt visszavágyik Buchenwaldba.

Scott a fénynek a képsorokon "a csonttá és bőrré aszott testekkel és a mindent átható kegyetlenséggel" párhuzamosan megjelenő "könnyedségét" és a film "kereteinek festői elegyét" Koltai Lajos ezen első rendezését megelőző hosszú operatőri karrierjének tulajdonítja.

A New York Times kritikusa a Sorstalanság szépségének "egyértelmű" forrásai között említi Kertész Imre önéletrajzi könyvét, amelyből az Ennio Morricone, mint írta, "helyenként dagályos" zenéjével kísért film filmforgatókönyve készült.