Film

Életszagú dráma
Ha te nem lennél

Francia kapcsolatok Groteszk és komikum

Desplechin új filmje igazi melodráma, amely olyan morális kérdésekre keresi a választ, mint emberi kapcsolatok, szerelem, önismeret, szülői felelősség.
 
A film egyrészt Nora Cotterelle története, az elegáns, gyönyörű nőé, aki egy művészeti galéria vezetője. Éppen közelgő esküvőjére készül, úgy tűnik, végre megtalálta a hozzá illő férfit.

A másik szálon Ismael Vuillard, Nora egykori szeretőjének kálváriáját ismerhetjük meg, aki tévedésből a pszichiátriára kerül, ahonnan az őt kezelő pszichiáternő segítségével próbál kiszabadulni.

A két szál a film közepe táján kapcsolódik össze, mikor Nora meglátogatja Ismaelt. A nő élete bár beteljesedni látszik, gyötrik az emlékek. Közben Ismael az örök vesztesek önironikus teatralitásával, mégis vidáman veszi tudomásul élete csődjét, így keveredik egyik groteszk és komikus bonyodalomból a másikba.

Színes, feliratos francia filmszatíra, 150 perc, 2004
Rendező: Arnaud Desplechin
Szereplők: Emmanuelle Devos, Mathieu Amalric, Catherine Deneuve
 
Ég és Föld között...
Zsinóron

Mitológia és marionett-figurák - formabontó animációs fantasy © stringsthemovie.com

Tavaly a Titanic Fesztiválon már láthattuk a nagyszabású, profi marionett-filmet, amely a közönségszavazás nyertese lett. Aki akkor kihagyta, most ne tegye. Hihetetlenül látványos marionett mese két ellenséges királyság ádáz harcáról, vérbosszúról, árulásról és szerelemről Ég és Föld között, ahol minden csak egy hajszálon függ – vagyis zsinóron. Kidolgozottsága miatt lenyűgözően hatásos mozi. Egy percig sem marad rejtve előttünk, hogy a szereplők gyönyörűen megmunkált marionett bábok. A csatajelenetek során például több ezer jól látható huzal köti össze a földet a mennyel, így erősítve a tökéletes és korlátlan hatalom érzetét. E sötét fantasy nyomasztó, helyenként rémisztő történetében a fejhez tartozó zsineg elvesztése az élet elvesztését jelenti. A Zsinóron egyrészt A Gyűrűk Ura-generáció gyermekeihez szól, másrészt olyan felnőttekhez, akiket érdekelnek a formabontó animációs fantasy-k.

Egy kis ízelítő: Hal Tara herceg holtan találja apját, Hebalon uralkodóját. A hercegnek menekülnie kell, hogy mentse az életét. Rabszolgának álcázva magát útnak indul, és útja során szembe kell szállnia sok, a múltját érintő, fájdalmas igazsággal, és szembe kell néznie a bizonytalan jövővel.

Színes, feliratos dán-svéd-norvég-angol bábfilm-dráma, 91 perc, 2004
Rendező: Anders Ronnow Klarlund

Flamand szezon a Trafóban
Victoria Társulat: White Star

Erős társadalomkritika a mai világ képmutatásáról, a másoknak való megfelelés kényszeréről. A White Star egy olyan férfi életét mutatja be, aki élete nagy részét nőként élte le. A darab egy olyan közösséget – olyan világot – mutat meg, amely elvesztette viszonyítási pontjait; már csak a fogalmakat méregetik egymáshoz.

Tapogatózás egy folyamatosan táguló, relatívvá lett univerzumban. Segélykiáltás és vád egyszerre. Megdöbbentően felkavaró, az emberi méltóságot morzsáira bontó események zajlanak a színpadon a legnagyobb természetességgel. Hiába a dadaista hozzáállás, cél és eszköztár, a darab nem lázad; mereng inkább – elveszett idillek helyett a hétköznapok letudottnak vélt, könnyfacsaróan küzdelmes túlélése pereg előttünk, mígnem észrevesszük, hogy lelkünk éles szilánkjai elevenednek meg a színpadon.

A többszörösen fesztiváldíjas előadás különböző nyelveken, magyar feliratozással látható majd a Trafóban.

Budapest, Trafó, január 13-14. 20:00

Kortárs zenei előadás
Purcell piknolepszia

H. Purcell zeneszerző operái ihlették meg Gyimesi Ágnest - művésznevén Ágenst - a darab létrehozására.  Olyan darab ez, amelyben nem hangzik el érthető szó, a hangsúly a színpadi cselekményen van és a lebilincselő énektechnikán.

A piknolepszia jelenléthiányt, tudatkiesést jelent. A piknoleptikus célja kiszakadni az időből, megbillenteni a megélt világ egyensúlyát. Eredménye a távollétben töltött, megbontott idő. Az előadásban H. Purcell zenéje az, ami ezen kimaradt idő keresésére és vizsgálatára ösztönöz, operáiból azokat az áriákat kiragadva, amelyek leginkább az angyalok nyelvén szólnak és a kortárs zenéhez közelítenek, öszeillesztve Ágens "a barokk opera ihlette, a transzcendenst célzó áriáival"

Budapest, Millenáris, január 12-14. 20:00

Még egyszer, utolszor... Krétakör Színház: FEKETEország

Gyerekelőadás, csak felnőtteknek most utoljára a Millenárison. Célja, hogy provokáljon, s ezáltal önvizsgálatra, önkritikára serkentse a nézőt. A FEKETEország bizonyos értelemben a Hazámhazám című előadás folytatása. Improvizációkon alapuló, szatirikus hangvételű produkció, amelynek mozaikjaiból mindennapjaink széteső, sokszor ijesztő, néha groteszk képe áll össze. Az előadás alapjául azok az összegyűjtött SMS-ek szolgálnak, amelyek 160 karakterben fogalmazzák meg a napi "érdekességeket". A hírekre készült jelenetekből, a színészek ötleteiből készült az előadás nagy része. Ezt egészítik ki a Tasnádi István által írt szürreális monológok, amelyek a hírek különös szereplőinek szájából hangzanak el. A hírtöredékeket zene, tánc, ének foglalja keretbe. Budapest, Millenáris, január 16. 19:00

Létramesék
Bozsik Yvette Társulat a Merlinben

Régi-új vendég Bozsik Yvette a Merlinben: ezennel eltáncolnak, és színpadra varázsolnak egy olyan országot, ahol minden létrából van. Tánc és irodalom találkozása, gyönyörű gyerekversek színpadra állítása és megkoreografálása, egy csodás világ megmutatása a Bozsik Yvette Társulat új, kimondottan gyerekeknek készült darabjának szándéka. A szebbnél szebb gyerekversekre Weöres Sándor,  Tamkó Sirató Károly, Zelk Zoltán, József Attila, Csukás István műveire készítettek koreográfiák elrepítenek a mesék és a képzelet világába és a felnőtté válás rejtelmeibe.

Az előadásban elhangzik többek között József Attila: Altató, Csukás István: Sün Balázs, Weöres Sándor: Csiribiri és Majomország, Tamkó Sirató Károly: Törpetánc című versei.

Budapest, Merlin, január 12-13 15:00

Kiállítás

Fiktív cigány épületek
Ádám Zoltán kiállítása

Fiktív cigány épület Ádám Zoltán munkája

Ádám Zoltán az elmúlt években is figuratív festményeket, cigányokról készült portrékat mutatott be. Új ciklusának festményei, rajzai, metszetei és szobrai ismét cigányportrékat és fiktív cigány épületeket ábrázolnak.

Ezek a romos, különböző kultúrák művészeti jegyeit hordozó, eklektikus épületek soha nem léteztek, mindegyik egy-egy látomást testesít meg. Ádám szürreális alkotásai egy  nép fiktív, elképzelt kulturális örökségét jelenítik meg. 

A művész

Ádám Zoltán  1959-ben született, s 1984-ben végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. A festőként bemutatkozó művész 1990 és 1995 között az Újlak Csoportnak, a független művészeti kezdeményezések terén úttörő formációnak volt a tagja.  Az 1990-es évek közepétől elsősorban festményekkel vett részt kiállításokon. Jelentős egyéni bemutatója volt 1998-ban és 1999-ben a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben, 2001-ben a Műcsarnokban, valamint 2003-ban és 2004-ben az acb Galériában. Művei megtalálhatók számos köz- és magángyűjteményben (Modern Művészetért Közalapítvány, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Irokéz Gyűjtemény). Ádám Zoltán 2001-ben kapta meg a Munkácsy-díjat.

Budapest, acb Galéria, január 19 - február 24.

Festményhatású képek
Kemenesi Zsuzsanna kiállítása
 
"Üvegházaiban - ezekben a sajátos fénykép-kazettákban - Kemenesi Zsuzsanna a mozgás, a változás lehetségességét kínálja, méghozzá nem is fotós trükk, hanem installációs trükk - vastag és nem sima felületű üvegelőtét segítségével" - fogalmaz ajánlójában Fábián László író.

A különleges, festményhatású képek alkotója számos magyar és külföldi, nemzetközi egyéni és csoportos kiállítás résztvevője volt eddig is, rangos díjakkal és ösztöndíjakkal ismerték el eddigi munkásságát. Kemenesi Zsuzsanna a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Kara fotóművészeti tanszékének adjunktusa, valamint a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékének oktatója, a Magyar Fotóművész szövetség elnökségének tagja.
   
Budapest, Synergon Galéria, január 11 - február 20.

Találkozások
Balanescu Quartet - Maria T

Alexander Balanescu Kultúrák feletti produkció

Alexander Balanescu soha nem hagyta, hogy a „komolyzene” uralja művészetét. Miután kilépett az Arditti Quartetből, és megalakította a magáét, a kortárs zene mellett örömmel munkálkodott a pop és a jazz terepén is, nem beszélve híres Kraftwerk-feldolgozásairól. Aztán újra előrukkolt egy fordulattal: Luminitza című albumát immár saját, romániai gyökerei táplálták. Ennek jegyében vállalt szerepet a Muzsikás együttes Bartók-albumán is, legutóbb pedig – az 1963-ban elhunyt – Maria Tanase dalait használta forrásul. Persze nem a Tanase-dalok „puszta” feldolgozása volt a cél. Balanescu azon kihívásnak akart megfelelni, hogy megteremtse azt a formát, amely éppúgy tükrözi Tanase – illetve a romániai népzene – hatását, mint a többi, a klasszikus vagy az elektronikus zenéből eredő befolyásait.

Így született meg a Maria T című, „kultúrák feletti” produkció, amelyben az osztrák Klaus Obermaier videoinstallációja megidézi Maria fellépéseit, s amelyben összefonódik Maria Tanase hangja a Balanescu Vonósnégyesével, a technológia a természetességgel, a népzene a klasszikussal, Kelet-Európa a Nyugattal, s a múlt a mával. Műfaját tekintve nehéz lenne ezt a muzsikát pontosan meghatározni. De nem lehet vitás: ez a „találkozás” a csodák birodalmából való. Bizony, Tanasét az Isten is Balanescunak teremtette.

Budapest, Művészetek Palotája, január 12. 19:30

Martin Luther Kingre emlékezve
Tolerancia-koncert a Zeneakadémián
 
Különleges előadással indul a Zeneakadémia saját szervezésű Alma Mater koncertsorozatának 2006-os programja: január 16. ünnep az Amerika Egyesült Államokban, Martin Luther Kingre emlékeznek ezen a napon.

A Zeneakadémia ebből az alkalomból rendhagyó zenei program segítségével képviseli a tolerancia eszméjét. Azt az eszmét, amelyet már Gotthold Ephraim Lessing is megírt Bölcs Nátán című drámájában, és amelynek Mozarttól Beethovenig, Liszt Ferenctől Bartók Béláig oly sokan és sokféle módon adtak hangot a legnagyobbak közül a zenében is.
   
A műsor első felében amerikai kórusművek, Gershwin-dalok és a leghíresebb zsidó vallási ének, a Kol Nidré lesz hallható. Fellép többek között Fassang László világhírű orgonaművész, aki népszerű amerikai dallamokra improvizál. A második részben Kákonyi Árpád zeneszerző, a Zeneakadémia hallgatójának Öt szent darab című műve hangzik el a tolerancia jegyében rendezett hangverseny zárásaként.

Budapest, Zeneakadémia, január 16.