Csak nagy legyen, és csillogjon - fogalmazta meg röviden Alekszej Klimenko, az orosz művészetkritikusok akadémiájának alelnöke Oroszország legfoglalkoztatottabb művészének, a grúz származású Zurab Ceretelinek az ars poeticáját. A meghatározás találónak tűnik, a 71 éves művész az utóbbi években szinte bele sem kezd olyanba, ami nem lesz legalább 50 méter széles vagy 100 méter magas.

A tbiliszi művészeti akadémiát 1958-ban elvégzett Cereteli a hetvenes évek közepén a dél-oroszországi Adlerben lévő gyermektáborban felállított háznyi térplasztikával indult el a monumentalitás felé vezető úton, ám az igazán nagy alkotások az utóbbi tíz évben születtek. Előbb Moszkva egyik ismert főútja, a Kutuzov sugárút mentén megnyitott Győzelem parkban leplezték le 141,8 méter magas szobrát - 1418 nap telt el a Szovjetunió elleni német támadás és Berlin bevétele között -, majd 1997-ben a Moszkva folyó partján avatták fel az orosz flotta megalapítása 300. évfordulójának emléket állító, 94 méter magas Nagy Péter-szobrát. Az utóbbi már hatalmas felzúdulást keltett a moszkvaiak körében, voltak, akik fel akarták robbantani az emlékművet. Ugyancsak híres a szobrász sevillai Kolumbusz-szobra: Cereteli a közel 50 méter magas, tojásra emlékeztető tárgy belsejében helyezte el Amerika felfedezőjét.

Míg az Új ember születése címet nyert mű már egy évtizede áll, az Új világ-projekt másik eleme, az Új világ születése egyelőre nem került a nagyközönség elé. Miután öt amerikai város sem kért a Cereteli által ajándékként felajánlott hatalmas szoborból, végül Puerto Ricónak - az USA egyik társult államának - jutott a megtiszteltetés, hogy több mint 20 millió dollár befektetéssel felállítsa a Nagy Péter-emlékműre hasonlító monstrumot. A Nagy Péter-monumentum és a New York-i Szabadság-szobornál kétszer magasabb Kolumbusz-emlékmű között nem csak formai a hasonlóság: rossz nyelvek szerint Moszkva azért kapta meg a visszafogottnak aligha nevezhető alkotást, mert Szentpétervár - ahol Péter cár valóban megalapította flottáját - nem volt hajlandó helyet adni az emlékműnek.

Bár Cereteli imád bel- és külföldre szobrot ajándékozni - legutóbb Róma kapott egy 3 méter magas, 3 tonnás Gogol-szobrot, illetve Szentpétervár számíthat egy 74 mellszoborból és tucatnyi egyedi lámpaoszlopból álló gyűjteményre -, élete egyik főműve, a 2001-es New York-i terrortámadásnak emléket állító kompozíció mégsem kerülhetett az általa eredetileg megálmodott helyre. A művész ugyanis New Yorkot vagy Jersey Cityt szemelte ki, ám ezek kikosarazták, így a tízemeletnyi emlékművet egy másik amerikai városban, Bayonne-ban állítják fel 2006. szeptember 11-én.

Míg a külföldi városok - ha nagyon akarják - nemet mondhatnak Ceretelinek, az orosz fővárosban szinte azt csinál, amit akar. Jó barátja ugyanis Jurij Luzskov polgármester, így a város főszobrásza az utóbbi években tucatnyi nagyobb szoborral lepte meg Moszkva lakóit. A moszkvaiaknak eddig egyszer sikerült legyőzniük az ajánlkozó mestert, amikor augusztusban Cereteli bejelentette: egy Brodszkij-szoborral is megörvendeztetné a fővárost. A terv ellenzői azonnal internetes aláírásgyűjtésbe kezdtek, és elérték, hogy a városvezetés levette a napirendről a Nobel-díjas orosz költő emlékművének az ügyét. Az ország első embere, Vlagyimir Putyin államfő is nemet mondott egy Cereteli-tervre: a Kreml külön felkérte a művészt, hogy legfeljebb saját udvarában állítsa ki az elnököt szigorú szemmel, dzsúdóöltözékben ábrázoló szobrot. "Mindenképpen befejezem a szobrot, és ha jó, kiállítom egy múzeumban, hogy több generáció is lássa az általam megörökített bölcsességet" - jelentette ki Cereteli.

A szobrászkodás mellett - miközben állítólag már mintegy 5 ezer kép is kikerült a sosem pihenő mester keze alól - Cereteli a moszkvai terek átszabásába is belekezdett. Az ő kézjegyét viseli a Győzelem park elrendezése, illetve Moszkva egyik fő belvárosi tere, a Manyezsnaja, ahol apró medencék partján a mester által megálmodott és fémbe öntött mesefigura-szobrok között sétálhatnak a fővárosiak. Cereteli közben aktívan kampányol amellett is, hogy az ő tervei alapján építsék fel Moszkva első, Disney-parkra emlékeztető szórakoztató-központját. Az amerikai és az orosz giccset ötvöző tervről egyelőre kevés részletet tudni, ám bírálói attól tartanak, a megalomán művész minden eddiginél gigantikusabb szobrokat alkot majd. A szobrászt és csodálóit azonban nem igazán érdeklik a bírálatok, Luzskov szerint azok, akik kritizálják barátját, nem értek meg az igazi művészet befogadására. Maga Cereteli azt igyekszik sugallni, ellenfelei irigységből pocskondiázzák alkotásait: "A művészeti akadémia elnöke vagyok, 18 ezer oroszországi művész támogat. Ők megértenek."

A mester nemcsak féktelen alkotókedvéről híres, hanem a makacsságáról is. Amikor nyolc évvel ezelőtt elkészültek a Manyezsnaja általa megálmodott rekonstrukciójával, azt javasolta, hogy a tér egyik sarkában átlátszó üvegből építsék újra az 1922-ben lerombolt Nyevszkij-kápolnát. Bár a moszkvai városvédők 1999-ben elérték a terv elutasítását - egy közvélemény-kutatás szerint ezer megkérdezett közül 450 moszkvai a kápolna eredeti formában történő helyreállítását, 480 pedig egy emléktábla felállítását támogatta, és csak 15-en voksoltak a Cereteli-tervre -, a művész a napokban ismét napirendre tűzte a "kristálykápolna" ügyét, és úgy néz ki, hogy a főváros vezetése végleg igent mond a javaslatra. Ez azt jelenti, hogy 2008-ban a többség akarata ellenére is megnyílik a mintegy 100 négyzetméter alapterületű templomocska.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA