A Capitolium dombján az emlékműnek helyet adományozó törvényt még Bill Clinton amerikai elnök írta alá. Magánadományokból a szükséges pénz 75 százaléka már összegyűlt a tervezett emlékmű felállítására. 

Az emlékmű a szabadság istennőjét ábrázoló alkotás három méter magas bronz másolata lesz, amelynek az eredetijét 1989-ben egy kínai ellenzéki állította fel a Tienanmen téren, amelyet azután a demokratikus mozgalommal együtt eltapostak a hadsereg tankjai. A felirat gyászolja "a kommunizmus több mint százmillió áldozatát" és szabadságot követel "valamennyi rab nemzetnek és népnek".

A Szovjetunió felett 1960-ban lelőtt U2-es kémrepülőgép pilótájának, a néhai Francis Gary Powersnek a fia azt tervezi, hogy online hidegháborús múzeumát (www.coldwar.org) a valóságban is megépíti a virginiai Lortonban. 

A kommunizmus sötét árnyékot vetett a világ jelentős részére háromnegyed évszázadon át, de csak az utóbbi időben történtek komoly kísérletek arra, hogy megbirkózzanak a véres örökséggel, új múzeumok és emlékművek révén - írja a lap, amely áttekintést is ad a kezdeményezésekről.

A Los Angeles-i új Wende Múzeum (www.wendemuseum.org) a hidegháborús emlékek és iratok legnagyobb amerikai múzeuma. Alapítója, Justinian Jampol képzeletét már gyerekkorában izgatta a vasfüggönyön túli élet, gyűjtőmunkájában az a cél vezérli, hogy segíthet bemutatni, a totalitárius rendszerek hogyan manipuláltak a hatalom megőrzése érdekében. Az 50 ezer, részben raktárban őrzött tárgy skálája a kommunista vezetők személyes levelezésétől a korra jellemző személyautókig terjed.

Berlinben májusban nyílik meg az NDK-múzeum (ddr-museum.de/en). Németországban két hátborzongató múzeum is bemutatja, hogyan jártak el az "ellenséges elemekkel". A  hohenschönhauseni kihallgató központ kínzókamrának használt pincecella-sorát "tengeralattjárónak" nevezték. A múzeumi kalauzok valamennyien politikai foglyok voltak egykor. A hírhedt keletnémet titkosrendőrség, a Stasi volt székhelye (www.stasi-museum.de) is múzeum.

A lap megjegyzi, hogy míg a hitleri Németországban a Gestapo nyolcvan millió németet ellenőrzött 40 ezer, addig a Stasi 17 millió lakost 100 ezer titkosrendőrrel, az utóbbi ráadásul másfél millió besúgót is alkalmazott. Elegendő nyugati komputer híján a végén felé már belefulladt az adatokba, mert nem győzte feldolgozni. A kiállított tárgyak között vannak a iskolai dolgozatok is, amelyekből ellenőrizték a rendszer iránti hűséget, ellenzékiek szagmintáit őrző ruhadarabok üvegekben, hogy szükség esetén kutyákkal kereshessék őket. 

A lap szerint Budapest volt a legsikeresebb a kommunizmus hol szürke, hol  vérfagyasztó valóságának a megjelenítésében. Az Absolute Tours kitűnő sarló-kalapács sétát kínál, amely egy kiruccanást is magába foglal a marxista dinoszauruszok szoborparkjába. A Terror Háza (http://www.terrorhaza.hu/) múzeum, amely a lap szerint a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumhoz hasonlóan mutatja be, hogyan rombolja le a diktatúra civiltársadalmat. Már az épület is fenyeget, a tetőből kinyúló pengeélben kivágott terror szó napsütésben a járdára vetül. 

A cikk a múzeum leírása után megjegyzi, hogy a Terror Háza érzékeny téma. Amikor az új kormány 2002-ben kilátásba helyezte, hogy megkurtítja a múzeum költségvetését, akkor Schmidt Mária igazgató azzal vágott vissza, hogy az épület tetejéről lelógatja egyes, hivatalban levő miniszterek kommunista szüleinek felnagyított képeit. A kormány gyorsan meghátrált, kétségtelenül azért is, mert abban az évben Medgyessy Péter miniszterelnök beismerte, hogy a kommunista titkosszolgálat tisztje volt. A kormányfő lemondott, mint ahogy az ellenzék egyik vezetője is, akinek az apja besúgó volt - írja a The Wall Street Journal. 

A cikk azzal zárul, hogy nem meglepő, hogy Oroszország mindeddig elutasított minden olyan próbálkozást, hogy létesítsenek múzeumot a kommunista korszakról. Mindazonáltal az üzlet az üzlet: 700 dollárért azért megtekinthető Sztálin második világháborús bunkere, a ljubljankai börtön KGB múzeumát szervezett csoportok látogathatják ötszáz dolláros belépővel.