Az Ivo Andrics nevét viselő belgrádi akadémia életműdíját szerda este vette át Ljubisa Samardzics a Jugoszláv Filmmúzeumban, a belgrádi sajtó szerint a díjátadási ünnepségen megjelent a szerbiai színészvilág színe-java.

"Szinte lehetetlen misszióra vállalkozik az, aki olyan művészről akar beszélni, mint Samardzics, mert szerepeiről, produceri és rendezői vállalkozásairól, a kitüntetéseiről mindent tudunk. Egész életét a filmnek szentelte, és nélküle a hazai filmművészet elképzelhetetlen lenne" - ezekkel a szavakkal méltatta a díjátadások a Radoslav Zelenovics, a filmmúzeum igazgatója a fiatalos mosolyú színész, akinek csak deresedő haja árulkodik arról, hogy hetvenedik életévéhez közeledik.

Az ünnepségen Samardzics felolvasott egy részletet Ivo Andrics Nobel-díjas író Elátkozott Udvar című híres regényéből, amely az ünnepelt szerint a Szerbiának állít metaforát azt firtatva, hogy "lehet-e szerelem török férfi és görög nő, vagyis muzulmán és pravoszláv között".

Ljubisa Samardzic több mint 150 filmben játszott, számos filmet rendezett és igazgatott, hatszor nyerte meg a Pulai Filmfesztivál fődíját, övé lett a velencei filmszemle díja is. A magyar közönség egyebek mellett a Lódarázs, a Kakasdombi zsaru, a Szép az élet, az Ötödik támadás, az Amerre a vaddisznók járnak, a Neretvai Csata című filmekből ismerhette meg, de leginkább talán a Forró Szél című tévésorozatból emlékszik rá, ahol a Surdaként becézett Borivoje Surdilovics fodrászt alakított, akinek a forró helyzetekben mindig leesett a vérnyomása.