Film

A második elemi
Elemi ösztön 2.

Az igazi ösztön? Sharon Stone ismét hódít

Rossz szójátékkal: remek műfaj a remake! Nemcsak, hogy rossz a szójátékunk, hanem pontatlan is, nem remake-ről van itt szó, hanem...miről is?

Tizennégy évvel a mára már kultuszfilmmé vált Elemi ösztön bemutatása után Sharon Stone-nak ismét lehetősége van megformálni a veszedelmes írónő szerepét. A színésznő szerint "csak most jön az igazi"!

Catherine Trammelt, az írónőt újból egy bűnténnyel gyanúsítja a rendőrség. A Scotland Yard Glasst jelöli ki a nő pszichiáterének. A férfit, akárcsak Nick Currant annak idején, elbűvöli Catherine Tramell varázsa, és vakon sétál a nő csapdájába… Az 1992-es Elemi ösztön folytatásában a szépséges Sharon oldalán, David Morisseyt láthatjuk, aki a Hillary és Jackie, Robin Hood, Waterland, vagy a közelmúltban megjelent Corelli kapitány mandolinjában állt a kamerák elé. A rendezői szerepre Michael Caton-Jonest kérték fel, aki Robert De Niróval, Liam Neesennel, és Bruce Willissszel is forgatott korábban.

Színes, feliratos amerikai thriller, 2006
Rendezte: Michael Caton-Jones
Főszereplők: Sharon Stone, David Morrissey, Ch. Rampling, Stan Collymore

A hvg.hu tippje! Punk: attitűd A Titanic fesztivál programjából

Siouxsie and the Banshees Hozzáállás kérdése © punkattitude.co.uk Don Letts (rendező, zenész, DJ.) pályája leginkább a punk brit vonulatához köthető, ám mégis, ez a film inkább a punk amerikai gyökereiről szól és az azt követő európai hullámról. Nálunk talán kevéssé ismertek az amerikai punk ős-zenekarai és előadói a Television-től Johnny Thunders-ig, a Dead Kennedys-től a korai Sonic Youth-ig, mégis tény, a brit punk épp a korai new york-i szintérből merített indulásakor. Vagyis a Sex Pistols nem lett volna  a New York Dolls nélkül. Don Letts a Pistols és a The Clash tagjainak jó barátja és kollégája volt, ő készítette a legjobb dokumentum összeállításokat róluk, s később a The Clash gitárosának, Mick Jones-nak a zenekarába is bekerült; közösen hozták létre a Big Audio Dynamite-ot. Az ifjú Don Letts DJ-pultja mögött A hőskorhoz közel Szóval Don Letts tudja, miről beszél. Ettől függetlenül vegyes a fogadtatása a jelenleg a Titanic fesztiválon vetített filmjének. Érdemes azonban megnézni,  már csak a benne összekerült nyilatkozók okán is; zenészek, újságírók, filmesek az amerikai és a brit színtérről. A kezdetet, a gyökereket ragadja meg ez az összeállítás, de kitér arra, amit ma punk-nak neveznek - a Green Day-jel és az egész kaliforniai szörfpunk mozgalommal - igaz, ez már egy egészen más tört énet. Don Letts, már csak életkora okán is, az ősökhöz kötődik. A Titanic programja itt! Kossuth mozi; szombat 16.00

Fesztivál

Europoetica
"Ráday-Kultucca": nemzetközi költészeti fesztivál
 
Minden műfaj lehet fesztivál-műfaj; íme! Költészeti fesztivál kiállításokkal, koncertekkel, a Ráday utcában. Az idei kulturális seregszemlén a szakralitás lesz a  középpontba, mint esztétikai fogalom, amely nem azonos a teológiai szakralitással, de nem is zárja ki azt. Azt próbálják megmutatni, hogy milyen a kortárs művész és mű viszonya a szakralitáshoz. Szakrális helyen, a Bakáts téri templomban három koncertet tartanak és mindhárom alkalommal a szószékről Háy János költő, Márton László író, majd a pécsi zenei esten Bertók László Kossuth-díjas költő olvassa föl verseit, írásait.

A Ráday utcába költözött Goethe Intézettel közösen szervezték meg a külföldi költészeti fesztivált, amelyen egy-egy magyar poétával párban szerepel német, holland, francia, olasz, angol és marokkói költő. A Ráday Könyvesház pincéjében pedig magyar-lengyel és magyar-román irodalmi estet tartanak. A bolt előtt, az utcán könyvvásár lesz, ennek gerincét a verseskötetek adják.

Három kiállítás is lesz az utcában, köztük Pataki Tibor grafikus művészé, aki a fesztivál grafikai arcát is tervezte: a Ráday utca valamennyi kirakatát az ő könyvmetszetei díszítik. Ezek mellé 4-5 soros versidézeteket tesznek, vagyis versbe öltözik az utca.
   
Budapest, Ráday utca, április 6-9.

Háromnapos dzsesszfeszt
Jazztavasz 2006

Elsa Valle, a vérbeli kubai ritmusok sztárja

Egymást érik újabban minálunk a monstre jazz-koncertek. A fesztiválkorszak a műfajt sem hagyja érintetlenül.  Ilyenkor ugyan vegyes a kínálat, de pont ezért, talán ezek a fesztiválok a jazz műfaj legjobb közönségtoborzó eseményei! Lássuk, mit kínál a Jazztavasz!
 
A hagyományosabb megszólalási formákat előnyben részesítőknek a Szakcsi Lakatos Róbert Triót. Vendégeik lesznek a Miles Davis késői együttesét is megjárt tenorszaxofonos, Rick Margitza, és a kimagaslóan tehetséges, montreux-i fesztiválgyőztes énekesnő, Szőke Nikoletta.

A keleti zenekultúrák, a balkáni népzene, a közel- és közép-keleti, illetve ázsiai zenék mélyét is értő, s azokat feltárni képes Tin-Tin Quintet produkcióját Nandkishor Muley, indiai egyik legismertebb szanturjátékosa (a szantur a cimbalomhoz hasonló délázsiai hangszer) és énekese erősíti.

A latin jazz szerelmeseit vérbeli kubai ritmusokkal várja Elsa Valle és a Latin Jazz Syndicate: Winand Gábor (szaxofon, fuvola, ének), Bacsó Kristóf (szaxofon), Fekete István (trombita), Babos Gyula (gitár), valamint három fenomenális kubai muzsikus, Omar Rodriguez Calvo (bőgő), Armando Vidal (ütőhangszer) és a világhírű zongorista, Ramon Valle.

Percussion Project, vagyis Horváth Kornél, Stoyan Yankoulov (Bulgária) és Carlo Rizzo (Olaszország), amely 2005-ben nagysikerű koncertet adott hazánkban. Horváth Kornél az egyik legismertebb hazai ütőhangszeres, Szoyan Yankoulov játszott többek közt Bobby McFerrin, Okay Temiz és Theodosii Spassov produkcióiban. A velencei születésű Rizzo eleinte szobrász és festő volt, majd 1979-ben Szicíliában felfedezte a helyi csörgődobot, és elsajátította a hangszer népi repertoárját. A trió vendége Lantos Zoltán hegedűs és Szakcsi Lakatos Béla, Kossuth-díjas zongoraművész lesz.

Budapest, Művészetek Palotája, április 7-10.

Színház

Látványnak nem halvány
Carmen és Fantastic Show válogatás

Vadim Jelizarov Táncszínház Sodró lendület

A sztepp ma már mindennel bátran összekeverhető. A látványos táncrevük színházi verziói pedig előszeretettel használják ezt a technikát és műfaji világot:  Vadim Jelizarov Táncszínház előadása  sodró lendületű és rendkívül professzionális.

Jeleneteikben szervesen ötvöződnek a klasszikus és modern balett, a néptánc és a sztepp, valamint a jazz és a társas tánc elemei. A társulat egy sport-tánccsoportból nőtt ki, tagjai korábban Ukrajna és Oroszország kiemelkedő sportolói voltak. Turnéztak Németországban, Svájcban, Belgiumban, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban és Izraelben, szereplői voltak Cannes művészeti programjainak, és felléptek a híres berlini Friedrichsstadtpalace színpadán. Legfrissebb koreográfiáik olyan világirodalmi művekből és világklasszis zenei darabokból táplálkoznak, mint a Carmen, a Pygmalion, A párizsi Notre Dame és A szerelem története.

Az előadás első részében a Carmen története elevenedik meg táncban elbeszélve, G. Bizet és R. Scsedrin örökzöld klasszikus zenéjére. A színpadi show követi az eredeti történetet: középpontjában Carmen, valamint a két rivális férfi, Jose és Torero tragikus végű szerelmi háromszöge  áll. 

Erkel Színház, április 10-11. 19:00  

Tánc és matematika
Véletlen — tudományos ismeretterjesztő táncjáték

Véletlenek nincsenek? © trafo.hu

Mi a véletlen? Tán nem is létezik? Tán ha elég okosak és gyorsak volnánk, ahogy lendül a kéz, ahogy perdül a kocka, ki tudnánk számítani, mielőtt leér, hogy melyik oldalát mutatja majd fölfelé? A véletlen csak tudatlanságunk mércéje? Vagy a véletlen létünk alapja, világunk szabadsága, a szél, mely az emberiség hajójának vitorláit dagasztja? Egy bölcs - vagy épp hogy részeges - kormányos? Nézünk a véletlenre agyból és gyomorból. Tán majd egymást látjuk.

Szabó Réka kortárs táncos, koreográfus, a tudomány és a művészet játékos párbeszédét viszi színre Mérő László és Vancsó Ödön matematikusok közreműködésével. A téma a világ egyik legnagyobb talánya: a véletlen. Az előadás belső logikája folyamatos kis fejtörő. Tudósok és művészek, bezárva önnön bolond világukba, egy napjainkat meghatározó fogalom körül fontoskodva. Véletlen? Szabó Réka előadóként dolgozott Emma Rice-szal, Milli Bitterlivel, Javier de Frutosszal, Rui Hortával, Hudi Lászlóval, Ladjánszki Mártával, Berger Gyulával és Magyar Évával. Koreográfusként több díjat nyert, darabjait számos európai fesztiválra meghívták.

Budapest, Trafó, április 12–13. 20:00

Kiállítás

Géniuszok és remekművek
Poussin bacchanáliája a Szépművészetiben
  

Poussin: Kis Bacchanália Peintre-philosophe?

A budapesti Szépművészeti Múzeumban a Géniuszok és remekművek sorozat harmadik részeként megnyílt a Poussin: Bacchanália című kiállítás, amelynek a középpontjában a francia mester Kis Bacchanália című alkotása áll.

Nicolas Poussin a 17. századi klasszicizáló barokk legnagyobb festője a festészetről mindent tudni akaró, témáihoz intellektuálisan közelítő "peintre-philosophe" (filozófus festő), a leonardói hagyományok folytatója.

A Louvre remekműve köré épülő kiállítás anyagát Szigeti Ágnes és Németh István a Szépművészeti Múzeum saját anyagából válogatta Kis Bacchanáliával rokonítható francia, olasz és németalföldi műalkotásokból. A látogató a festmények mellett az ízlésesen elrendezett feliratokon a mitológiai, bibliai alakok leírását is megtalálja. Bacchus (a görög mitológiában Dionüszosz) Jupiter és Szemelé gyermeke, akit nem az anyja, hanem a főisten hordott ki és nem a hasában, hanem a combjában, Szemelé ugyanis porrá égett, amikor arra kérte Jupitert, hogy teljes valójában mutassa meg magát. Jupiter Bacchust születése után a nysai nimfák gondjaira bízta. Poussin festményén az egyik nimfa teljesen részeg, de szinte mindenki iszik, a kis Bacchust például két szatír itatja aranytálból, s a gyermek mohón issza a szőlőfürt levét. A festmény egyébként 1985-ben A Francia Festészet Klasszikus Százada című kiállítás részeként már járt a Szépművészeti Múzeumban, ezúttal azonban - a nimfákkal és a szatírokkal együtt - főszereplőként érkezett Budapestre.

Budapest, Szépművészeti Múzeum, március 31-től

A jordán királyi háztól
Fátyol nélkül - Iszlám kortárs festőművészet

Az iszlám világ kapcsán a televíziók az utóbbi időben a háborúk, a bombarobbanások és egyfajta kelet-nyugati "civilizációs szembenállás" képeit juttatták el hozzánk. Ám most Olaszország után Magyarországon mutatkozik be 22 iszlám ország 51 kortárs festőművésznőjének 74 válogatott alkotása a Fátyol nélkül című tárlat keretében. Ezek a figyelmünkre érdemes alkotók hazájukban kezdtek, majd külföldön - Franciaországban, az Egyesült Államokban, s volt, aki Picasso mellett - tanulva vitt sajátos szín- és formavilágot az iszlám kultúrába. A tárlaton szereplő alkotók olyan képeket alkottak, amelyeknek csodájára jár az egész világ, mert ezek a művésznők üzeneteket küldenek a civilizációk átjárhatóságáról.

A hetvennégy, többségében nagy méretű festmény és rézkarc az európai, valamint tengerentúli modern iskolák, stílusirányzatok jegyeit is visszatükrözve kínál egyedi élményt a nézőknek. A kollekciót a Jordán Nemzeti Szépművészeti Galéria állandó gyűjteményéből válogatták.

Keszthely, Helikon Kastélymúzeum, április 3 - május 7.

A hvg.hu előrejelzése! Georg Duke a Budapest Jazz Orchestrával játszik

George Duke Nagyágyú a zongora mögött George Duke amerikai zongorista és énekes a legprofibb magyar big banddel, a tavaly ősz óta Elek István és Schreck Ferenc vezetésével működő Budapest Jazz Orchestra-val lép fel. A koncerten Duke saját témái mellett a Budapest Jazz Orchestra repertoárjából kiválasztott darabok is felcsendülnek. George Duke 1946-ban, Kaliforniában született. Mindössze 4 éves volt, amikor édesanyja elvitte egy Duke Ellington koncertre, a kisfiú ekkor határozta el, hogy ő is zongorista lesz. 1966-ban már önálló jazztriójával szerepelt, három évvel később pedig elfogadta Frank Zappa invitálását és csatlakozott a gitáros Mothers of Invention együtteséhez. Pályája 1978-ban lendült fel, amikor funky jellegű „Reach For It” lemeze behatolt az albumlista felsőbb régióiba is. Muzsikusi karrierjével párhuzamosan az 1970-es évek vége óta zenei rendezőként, producerként is nagy sikerrel dolgozik a stúdiókban. Első felfedezettje a brazil harsonás Raoul de Souza volt, őt követte többek között Jeffrey Osborne, Deniece Williams, Melissa Manchester, Barry Manilow, Smokey Robinson, Phil Perry, The Pointer Sisters, a Take 6, Chante Moore, Gladys Knight, Anita Baker és Natalie Cole. Budapesti Kongresszusi Központ, április 24. 19:30

Egy hős Dél-Afrikából
Hugh Masekela 
 
A dél-afrikai populáris zenéről nem sokat tudunk, pedig az ottani jazznek például igen nagy szerepe volt az apartheiddel szembeni ellenállásban.  Hugh Masekela igazi hős; fontos hát, hogy itt, Budapesten is láthatjuk-hallhatjuk!

Koncertjén az érdeklődők néhány igen tehetséges európai zenészt is meghallgathatnak. Fellép Soweto Kinch (altszaxofon), a Jazz Jamaica Allstarts tagja, a Montreux-i Jazz Fesztivál „White Saxophone“ díjának nyertese és Yaron Herman, az izraeli származású, Párizsban elő fiatal zongorista.

Hugh Masekela élettörténetét és zenei karrierjét jelentősen befolyásolták kényszerű száműzetései. Először 1960-ban menekült szülőhazájából Londonba, ahol Yehudi Menuhin segítségével bekerült a híres Guildhall School of Music-ba. Később New York-ba ment, ahol fő patrónusai Harry Belafonte, Dizzy Gillespie és Louis Armstrong voltak. A ‘70-es években már világhírű zenész volt. 1973-ban költözött vissza Afrikába, de 1985-ben - amikor barátait lemészárolták - még egyszer el kellett hagynia otthonát. Ismét Londonba költözött, s Paul Simon, Black Mambazo és Miriam Makeba társaságában részt vett a „Graceland“ turnén. Nelson Mandela kiszabadulásakor tért vissza Dél-Afrikába, és azóta is ott dolgozik.
 
Teátrum, április 5. 20:00

Jazz-fenomének
AlasNoAxis-koncert

JIm Black, a banda atyja és dobosa. Nem olyan vicces © trafo.hu

A végére még mindig jazz: az AlasNoAxis (USA) fellépése a Trafóban indult, a new york-i jazz színtér legkreatívabb, meghatározó szereplőit bemutató koncertsorozat következő állomása.


A 2000-ben alakult zenekar európai turnéja lezárásaként legújabb lemeze, a Dogs of Great Indifference anyagával mutatkozik be a hazai jazz-rajongók előtt.

Az AlasNoAxis alapítója, Jim Black nemcsak dobosként, hanem zeneszerzőként is egy sajátos, csak rá jellemző színt képvisel, amely különösen gazdag érzelmi-dinamikai-stilisztikai spektrumot fog át.


A zenekar által megidézett hangfolyam alapvetően Jim Black gyönyörű, nagy ívű dallamaiból építkezik, egyszer finom, máskor zajosabb körítéssel, de sosem lankadó intenzitással, megdöbbentő dinamikai megoldásokkal.


Trafó, április 8. 20:00