Bűnügyi toplista: drog, embercsempészet, műkincsek

Nehéz pontos számot megállapítani, mivel nincsenek hivatalos statisztikák, és egyes országokban, mint például Németországban, azoknak a műkincseknek, amelyeknek nincs meghatározott piaci áruk, szimbolikusan egy eurós értéket tulajdonítanak.
 
Egy dologban azonban egyetért mind az Interpol, mind az egyes országok rendőrsége: a drog- és emberkereskedelem után a nemzetközi bűnözésnek ez a legjövedelmezőbb üzlete. Lopnak a múzeumokban, a nyilvános parkokban, de főleg - 54 százalékban - magánházakban, ahol könnyebb kijátszani a biztonsági berendezéseket, ha egyáltalán vannak ilyenek. 
 
Egy nemrég közzétett tanulmány a műkincs-lopás kapcsán három új jelenséget boncolgat - írja a Corriere della Sera című olasz napilap. Az egyik, hogy megjelent a zsarolás, az ellopott mű visszaszolgáltatásának hajlandósága - pénzért. De ez nem mindig működik, mivel sok múzeumnak anyagi okok miatt le kell mondania a biztosításról, nem képes állandóan modernizálni, a biztosító követelményei szerint, a biztonsági berendezéseket. A másik újdonság a lopott tárgy felhasználása fizetési eszközként közvetlenül vagy közvetve. Ez utóbbi esetben a pénzmosásra szolgálhat. Például egy Vermeer-képet adtak hitelgaranciaként egy karibi banknak, ahová aztán tranzitálták a piszkos pénzt. A harmadik, amikor alkualap, amellyel a bűnöző javíthatja helyzetét, ha más bűnökért tartóztatják le.
 
Egy lopott mű piacra dobásával legalább három évet kell várni, de  ez az utóbbi években kockázatossá vált, mert megjelentek olyan intézmények, mint az Art Loss Register, amelyek bizonyos ellenőrzést tudnak gyakorolni vásárokon, nemzetközi árveréseken, ahol a lopott művek felbukkanhatnak.