A párizsi újság kritikusa szerint Pálfi György egy családgenetikai sorsát, pontosabban annak karikatúráját rajzolja fel filmjében. Thomas Mann teóriája alapján a három "képromboló és végletekig túlzó portré" egy családtörténet modellje a famíliát csúcsra juttató apáról és az annak értékeit a rombolásig megtagadó fiúról. Vérben és bélben az organikus élet eredeteit láthatja a néző egy szexmániás nagyapától egy bulémiás apán át egy aszkéta fiúig, aki az örökkévalóságot keresve megtagadja a testet, és annak élvezeteit - véli Dominique Borde.

A kritikus szerint a magyar filmben az emberiség sorsa vágyaiban, túlzásaiban és ellentmondásaiban kerül bemutatásra, s a sokkoló képek közepette a meneküléseiben és kereséseiben paradox és kielégítetlen Ember rajzolódik fel. A rendező szándékosan nem foglalkozik az emberi lélekkel, hogy jobban koncentrálhasson a túlzásokban fetrengő testre.

"Bár a stílus erőszakos, a téma durva, a szimbólum óriási, a film egy Peter Greenaway esztétikai kísérleteit idéző műként állja meg helyét. A film végén felrázva és kicsit undorodva, de az ellentmondásunk rendjét brutálisan felidéző parabolától végtelenül lenyűgözve jövünk ki a vetítésről" - írta a Le Figaro.

A 37. Magyar Filmszemle fődíjas filmjét pénteken mutatják be Cannes-ban, a francia mozik augusztus 23-tól vetítik a Taxidermiát.