Búcsú a fegyvertelenségtől

Egy fogolytábor képei
Guantanamo

Guantanamo Világpolitikai játszma foglyai

Korunk paradigmatikus helye. Amerikai támaszpont egy szigeten, amelyről Amerika kivonult. Katonai terület, amely a világ elsőszámú fogolytábora. Háború, amely meghatározhatatlan hadszíntéren folyik, a terrorizmus ellen. Háborús foglyok, akik mégsem hadifoglyok, legalábbis a fogvatartók szerint.

Bepillantást nyerhetünk a guantanamói tábor mindennapjaiba, megelevenednek a fogolykínzások is és a meddő küzdelmek. Négy muszlim fiatal útnak indul otthonából, az angliai Tipton városából Pakisztánba 2001 szeptemberében, hogy részt vegyenek barátjuk esküvőjén. Közülük hárman két és fél évvel később érnek haza. A fiatalokat, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy rossz időben voltak rossz helyen, az amerikai hadsereg foglyul ejti Afganisztánban, és a guantanamói fogolytáborba szállítja. Hiába állítják, hogy ártatlanok, az amerikaik nem engedik őket szabadon, úgy bánnak velük, mint a terroristákkal. A véletlennek köszönhető, hogy egy régi angliai rendőrségi ügy tisztázza őket a vádak alól, így a fiatalemberek 2004 tavaszán hazatérhetnek Angliába. Az igaz történet interjúk, archív felvételek segítségével bontakozik ki előttünk. A film a 2006-os Berlini Filmfesztivál Legjobb rendező díját nyerte el.

Guantanámo - feliratos angol dokumentum játékfilm, 95 perc, 2006.
Rendező: Michael Winterbottom, Mat Whitecross. S
zereplők: Riz Ahmed, Farhad Harun, Arfan Usman, Steven Beckingham

Búcsú a fegyvertelenségtől
Kedves Wendy!

Kedves Wendy! A fegyver, mint identitásképző

A forgatókönyvíró Lars Von Trier, a rendező Thomas Vinterberg; kettejük közül nálunk talán az előzőt ismerik jobban. Neve garancia sokaknak; és nem is tévednek, ha erős, drámai történetre számítanak. Nevenincs, idilli kisváros valahol a hegyekben. Dicket apja bányaszerencsétlenség során bekövetkező halála után a gondoskodó, de folyton gondterhelt színesbőrű házvezetőnő, Clarabelle neveli fel - a fiút az egész város jóravaló, kedves gyereknek tartja, aki a légynek se tudna ártani. Egy nap azonban Dick eseménytelen élete váratlan fordulatot vesz, amikor egy igazi lőfegyvert talál. A fegyver barátokat szerez Dicknek, akikkel titkos klubot alapít az ellentmondásosan hangzó "pacifizmus és fegyverek" jelszavával.

Dear Wendy! - színes feliratos dán-francia-német-angol filmdráma, 105 perc, 2005; 16 éven aluliak számára nem ajánlott

Élünk!
Okt. 23. – Ifjúság, forradalom, megtorlás
1956-os tárlat a Történeti Levéltárban

© Állambiztonsági Hivatalok Történeti Levéltára

Kevés esemény ad okot büszkeségre Magyarország XX. századi történelmében. A kommunizmus elleni felkelés, forradalom és szabadságharc mindenképpen. Az új köztársaság legitimációját innen is eredezteti.

Az idei év az 50. évfordulóé, számos kiállítás és film foglalkozik idén a fél évszázada történtekkel. Az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó fényképekből és dokumentumokból nyílt most kiállítás az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. A közszemlére bocsátott dokumentumok és fotók segítségével emocionálisan is közelebb kerülhetünk a forradalomhoz és a forradalmárokhoz.

A június végéig látogatható tárlaton több mint ötven fényképet és korabeli dokumentumokat tekinthetnek meg az érdeklődők. A felvételeket, röpcédulákat és más iratokat tizenhárom téma köré csoportosították, amelyek követik a forradalom történéseit, az egyetemisták mozgalmának megalakulásától a szovjet tankok bevonulásán át egészen Nagy Imre miniszterelnök újratemetéséig. A bemutatott fotók egy része a belügyi szervek archívumából, másik fele pedig magánszemélyektől származik. A kiállítás megnyitójával egy időben a történeti levéltár könyvet is megjelentetett, amelyben összesen 120 fényképpel mutatják be a forradalom történéseit.

Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, május 29- június végéig

Kitelepítve
Német sors Európában – sváb sors Magyarországon

Tragikus időszaka történelmünknek mindaz, ami a II. világháborúban történt, de a tragédiák sora nem ért véget. A kollektív bűnösség elve érvényesült a svábok kitelepítésében 1945 után. A Terror Háza múzeum nekik állít emléket.  Az 1941-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon a német anyanyelvűek közel félmillióan voltak. A nálunk  svábnak hívott népcsoport társadalmi és kulturális jelenléte több évszázadra tekintett vissza, miközben ezer szállal kapcsolódott a magyarsághoz.

A Harmadik Birodalom nemzetiszocialista közvéleménye a harmincas években felháborítónak tartotta a magyarországi németek beolvadásra törekvő, államhű magatartását. 1938-ban ezért létrehozták a többek között a békés együttéléssel szemben az agresszív elkülönülést szorgalmazó Volksbundot, a Magyarországi Németek Népi Szövetségét. A háború alatt az anyagi és emberi erőforrásokban mind inkább szűkölködő náci Németország pedig – a magyar kormánnyal szerződve – három hivatalos toborzást hajtott végre az SS számára.

A szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciája 1945. augusztusában végül döntött a kontinens német nemzetiségű lakosságának kitelepítéséről. A kitelepítési rendelet végrehajtásában Magyarországon a Belügyminisztérium korlátlan hatalmat kapott. 1946. nyaráig közel 110 000 személyt telepítettek ki. 1948. júniusáig a kitelepítettek és elüldözöttek száma meghaladta a 200 ezret. Ez a kiállítás róluk beszél.

Terror Háza; Budapest, Andrássy út 60. június 1-től


Csak így, magunk között
KutyaVilág

Tekintse meg galériánkat!

A KutyaVilág című kiállítás nem pusztán kutyás fotók egymásutánja. Fotótörténeti keresztmetszet és a történelem sajátos nézete is egyben.  A kiállításon az 1800-as évek közepétől napjainkig láthatók kutyákról készült képek gazdáikkal, és egyedül. A műtermi képektől a szociofotográfiákon át, a kortárs művészképekig többféle stílusban készült fotográfiákból készült a tárlat.

Nem csak gazdi és kutyus viszonyáról, hanem ember és környezete, ember és ember viszonyáról is beszélnek ezek a képek. Sőt. Akár szembenézésre is késztethetnek.

Ahogy Csányi Vilmos etológus írta a kiállítás mellé: "Bizonyos vagyok benne, de ezt csak így, magunk között mondom, hogy a legtöbb kutya embernek képzeli magát, kötelességekkel, jogokkal, az emberéhez hasonló öntudattal."

Mai Manó Ház, Budapest VI. Nagymező utca 20.; július 30-ig


Képszemle
XXIII. Miskolci Grafikai Biennálé

Szombaton nyit a XXIII. Miskolci Grafikai Biennálé, a kortárs magyar grafika legnagyobb hazai seregszemléje, amelyet kétévente rendeznek meg. A magyar grafikusművészek közel fél évszázados fórumának középpontjában idén is a hazai grafika jelene, stílus- és formaváltozásai állnak. A huszonharmadik biennálé az utóbbi két évben született műveken keresztül mutatja be a hazai grafika irányvonalait, míg a meghívott közép-kelet európai művészek alkotásain keresztül a látogatók betekintést nyerhetnek a nemzetközi grafika szentélyébe.

A szakmai zsűri által válogatott alkotások mellett egyéb kiállítások is színesítik a programot. A grafikusképzés műhelyeit bemutató, idén induló sorozat első vendégeként a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskola tanszékei mutatkoznak be, valamint megtekinthető a bietigheim-bissingeni városi galéria által rendezett 2004-es Linóleummetszet Triennálé anyagából készült válogatás. A kísérő kiállítások közül érdemes ellátogatni Nagy Gábor György, az előző Biennálé nagydíjasának kamara-kiállítására.

Miskolci Galéria, június 3– szeptember 3.

Gépzenei utazófeszt
Electronic Beats Fesztivál a PeCsában

Groove Armada Sound systemmel jönnek © groovearmada.com

Kortársi ritmusok, átszellemített géphangok. Szombaton Budapestre ér az "Electronic Beats" fesztiválsorozat, amely a múlt héten kezdődött a kölni E-Werkben. A budapesti rendezvényen a neves előadók sorát az egyedi zenei stílusáról és népszerű számairól ismert Groove Armada nyitja. A Groove Armada ezúttal sound system programját hozza magával. A további előadók között - akárcsak a németországi koncerten - fellép a Hell és Boy George, a Zoot Woman, a Nightmares on Wax (szintén sound systemmel), valamint a magyar Yonderboi és DJ Palotai.

Az "Electronic Beats" ötvözi a médiumokat, a fesztiválokat és az élő előadásokat, ezáltal lehetőséget kínál a hasonló életstílusú és hasonló kedvtelésekkel bíró embereknek, hogy közösen élvezzék a zenét, és új élményeket gyűjtsenek. A 2005-ös teltházas rendezvények bizonyították, hogy e fesztiválok sikerrel vállalkoztak a különböző előadások és fellépők bemutatására, az underground és a mainstream elektronikus zene kedvelőinek legnagyobb örömére.

Budapest, Petőfi Csarnok, június 2.



Balkántól Afrikáig
Nagyhét a Fonóban

Afro Magic Band © fono.hu

A Fonó belehúz, jobbnál-jobb koncerteket tartogat az első nyári hétre. Lássuk! Május 31-én, szerdán erdélyi zenét hallhat a közönség, csütörtökön este nyolc órától pedig a Budapest Ragtime Band ad koncertet. Az együttes repertoárjában a szaggatott, improvizatív muzsikán kívül több tradicionális amerikai zenei műfaj is szerepel. Pénteken az Afro Magic Band koncertjét élvezhetik a vájtfülűek, amely leginkább az utánozhatatlan afrikai ritmusvilág miatt számítanak igazi kuriózumnak. Szombat este nyolc órától a Parov Nikola kvartett és a Söndörgő együttes közös produkcióját láthatja a közönség.

A bolgár származású Nikola Parov zeneszerző, muzsikus és producer Szófiában született, és már sok éve a Balkán zenéjének egyik legavatottabb magyar képviselője. A Söndörgő együttes 1995-ben alakult Szentendrén. Részben a családi hagyományok, részben pedig a délszláv népzenéhez való személyes vonzódás miatt tűzte ki célul e különösen gazdag és értékes hagyomány ápolását.

Fonó Budai Zeneház, május 30- június 3.