Népvándorláskori kemencéket találtak a Tiszánál

Az ásatás előrehaladtával a területet sakktáblaszerűen behálózó, földbe mélyített kemencék sorára bukkantak, amit egy alagútrendszer kötött össze - mondta Csányi Marietta, a szolnoki Damjanich múzeum ásatást vezető régésze.

Egy nagyobb központi gödör mellett eddig húsz kemencét sikerült napvilágra hozni, bennük szarmata cserepeket találtak. Ezek egy részének a falán égések nyoma látható. 
 
A szakember szerint azt eddig is tudták, hogy a szarmaták a füstöléshez csak rájuk jellemző, járattal összekötött kettős kemencéket építettek, ahol az egyikben égő tűz füstjét kürtőn vezette át a másikba. Ám ilyen nagy kiterjedésű, bonyolult felépítésű rendszert hazánkban eddig nem ismertek.

A feltárással eddig több ezer esztendő hagyatékát sikerült a felszínre hozni. Ezek közül a legkorábbi leletek a több mint háromezer éves bronzkori halomsírokban talált temetkezési urnák. 

Az utóbbi időben ez már a második olyan régészeti lelet, amelyre a szolnoki régészek bukkantak. Májusban a leendő tiszaroffi árapasztó tározó területén folyó régészeti feltárásnál értékes éremkincset hoztak napvilágra. A 63 egész ezüst tallérból és egy arany dukátból álló leletet 30x30 méteres területen, 20-25 centiméterrel a föld felszíne alatt találták meg.