Hiller: a filmtörvény mintájára színházi törvény

Egy színházi törvény megalkotását tervezi Hiller István oktatási és kulturális miniszter, aki szerint ehhez a szakma képviselőinek éppúgy össze kell fogniuk, mint a filmeseknek a filmtörvény kidolgozása előtt. A szaktárca vezetője erről a Magyar Televízió Kedd 21 című adásában beszélt, amelyben a kulturális élet egyes képviselői találkoztak.
 
"A színházi szakmával szeretnék egyezségre jutni, szeretnék színházi törvényt" - mondta Hiller István a kultúra témakörét középpontba állító, vitáktól mentes adásban, amelyet kedden este felvételről sugárzott a közszolgálati médium.
 
A közéleti műsorba a kulturális élet több szereplője is meghívást kapott: jelen volt Zsámbéki Gábor rendező, a Katona József Színház igazgatója, Pintér Béla színházi rendező, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Mundruczó Kornél filmrendező, Kovalik Balázs operarendező, Kovács Gábor műgyűjtő, s hozzászólt a beszélgetéshez F. Tóth Benedek, a Magyar Hírlap kulturális rovatának vezetője is, aki a nézők között foglalt helyet.
 
Hiller István a rendszerváltás utáni kulturális politika és a kulturális élet talán legsikeresebb találkozásának nevezte a filmtörvényt, ugyanakkor teljes kudarcnak az írószervezetekkel folytatott egyeztetést. Mint elmondta, a tervezett törvény a színházi struktúráról szólna, létrejöttéhez azonban arra van szükség, hogy "a színházi szakma képes legyen úgy megfogalmazni az igényeit, mint ahogy a filmes szakma".
 
Zsámbéki Gábor szerint a színházi törvény "valószínűleg szükséges", a legfőképpen azért, mert rögzítené: az államnak kötelessége fenntartani a színházi kultúrát és az ehhez szükséges intézményeket. Támogatólag nyilatkozott a jogszabály megalkotásának szándékáról Pintér Béla is, aki véleményét azzal indokolta: szeretné, ha a munka minőségének megfelelően kapnának támogatást a különböző színházi csoportok, ámbár kérdésesnek tartja, ki döntene arról, mi számít értéknek.
 
Hiller István arra a kérdésre, van-e a kormánynak kultúrpolitikája, különbséget tett kultúrpolitika és kulturális politika között; közlése szerint az előbbi diktál, míg az utóbbi keretet teremt, segít, szabad mozgást biztosít. Ilyen kulturális politikája van a kormánynak, ám az még nem dőlt el Magyarországon, hogy az állami szerepvállalás és a kulturális élet hogyan viszonyul egymáshoz - mondta, hozzátéve: az elkövetkezendő hetekben szeretnék áttekinteni a kulturális finanszírozást.
 
A miniszter úgy fogalmazott: ha most jó sínre tesszük a szerelvényt, akkor "izgalmas kulturális élet és egy partner kulturális politika alakulhat ki Magyarországon az elkövetkező, durván egy évtizedre".
 
Nagy kérdésnek nevezte, "elég bátrak vagyunk-e ahhoz, hogy megvitassuk a nemzeti kulturális intézmények körét", ami a kiemelt állami felelősségvállalást tekintve azt jelenti, lesznek körön belüliek és kívüliek.
 
Hiller István arra a kérdésre, mennyibe kerül neki a "Gyurcsány-csomag", vagyis mennyivel jut kevesebb pénz kultúrára a tavalyihoz képest, azt mondta: "ez milliárdos nagyságrendet nem tesz ki". Az összevont minisztérium vezetője a műsorban ígéretet tett arra: "a kultúrát nem fogja lenyelni az oktatás".