A tájképeket, templomokat és villákat ábrázoló akvarellek a Jefferys aukciós ház munkatársa szerint nem képviselnek különösebb művészi értéket, igazából csak alkotójuk személye miatt érdekesek. Hetven évig lappangtak egy bőröndben egy belgiumi padlásszobában, míg nemrég fel nem bukkantak a délnyugat-angliai Lostwithielben.

A főként bútorral és kisebb antik tárgyakkal foglalkozó Jefferys azzal vonta magára a figyelmet, hogy nemrég aukcióra bocsátotta Hitlernek egy holland postásról készített portréját, amelyet nem valamely náci emléktárgyakat gyűjtő személy vásárolt meg, hanem egy helybeli angol lakos. Ezzel az aukciós ház és Hitler "románca" véget is ért volna, ha az ár - 5200 font (2,1 millió forint) - fel nem kelti egy idősebb belga hölgy érdeklődését, akinek valaki átadta a Hitler-festményeket. Kapcsolatban lépett az aukciós házzal, és eladásra ajánlotta a 21 festményt.

A Jefferysnek alapos fejtörést okozott az ajánlat, egyrészt, mert nem volt biztos a képek eredetiségében, másrészt pedig kérdéses volt számára, hogy erkölcsös dolog-e a náci diktátor képeivel üzletet csinálni?

Az eredetiség kérdését azóta belgiumi szakértők hitelt érdemlően tisztázták, ami pedig a dolog erkölcsi oldalát illeti, az aukciós ház munkatársa, Ian Morris azzal érvelt, hogy a képek még azelőtt készültek, hogy Hitler zsarnokká vált volna. Sőt, szerinte ezek a festmények éppen kulcsot adnak Hitler személyiségének megfejtéséhez.

Fiatalemberként Hitler kétszer is kérvényezte felvételét a bécsi Szépművészeti Akadémiára, de elutasították.