Molvánia lakosságának kétharmadát kitevő bulgok az ország déli és középső részén élnek, a 29 százaléknyi magyrok északra szorultak, míg a többségi társadalom az őslakos molvokat bebörtönözte - derül ki abból az útikönyvből, amelyet egy képzeletbeli, de tipikusnak feltételezett kelet-európai országról írt három ausztrál világutazó. 
 

Előítéletes mű?

A 15 euróért kapható útikönyv ellen eddig csak Keith Vaz, egykori brit Európa-ügyi miniszter emelt szót, kifogásolva a kötet Kelet-Európáról alkotott előítéleteit. Mások viszont azt kifogásolták, hogy a képzeletbeli országnak és a benne élő népcsoportoknak a nevei könnyen összekeverhetőek a moldávokkal, a bolgárokkal és a magyarokkal.

Az eddig 13 nyelven megjelent álútikönyv francia változatáról a Libération című napilap közölt lelkes méltatást. Eszerint az elképzelt Molvániában nincsen sem modern fogászat, sem neoklasszicista építészet és a tájak sem nagyon különlegesek, de az utazó mindenképpen megtalálja boldogságát ebben a kontinentális nemzetállamban.
 
Santo Cilauro, Tom Gleisner és Rob Sitch 174 oldalon részletezi Molvánia történelmét, kultúráját és még hasznos címekkel is szolgálnak. A főváros legszebb hoteljét - amelyet az Euró kilátó című, rosszul látó utazók folyóiratának olvasói szavaztak meg - U Tri Hradzsinának hívják és a Nemzeti út 233-ban található. Tanácsos a bogarak ellen rovarirtót magunkkal vinnünk.
 
Az ausztrál világutazók leginkább a jeges téli hónapokban javasolják az ország megtekintését, amikor a Lutenblag Jazz Fesztiválon tolong az egész ország. Lutenblag az ország kozmopolita fővárosa, ahol az éjszakai szórakozóhelyeken technotransszal kevert mazurkát hallgatnak legszívesebben a molvániai lakosok.
 
A nemzeti valutát strublnak hívják, de háborús és válságos időszakokban fokhagymát is elfogadnak fizetőeszközként a helyiek. A molván zászló piros-sárga. A rendszerváltás után megmaradt rajta a sarló és a kalapács, amelyhez hozzáadták a vakolókanalat is. Az őslakos molvánok a lakosság alig három százalékát teszik ki, s nagy részük börtönben ül. A többségi bulgok (69 százalék) az ország déli és középső részén élnek, a magyrok (29 százalék) pedig északon. Az országban soha nem volt még népszámlálás. Az ország a világ elsőszámú cékla- és uborkatermelője.
 
A szovjet befolyás 1982-ben szűnt meg az országban, amikor a lutenblagi fal nem a demokratikus folyamatok, hanem gyenge alapjai miatt összeomlott. A nagyvárosokban számos internet kávézó található, a letöltési sebesség 17 bit másodpercenként.