A díj idén

Idén március 15-én az alábbi 22 kiválóság vehette át a kitüntetést: Bangó Margit előadóművész, Benkó Sándor zenész, Boross Lajos előadóművész, Bozsik Yvette koreográfus, táncművész, Csákányi Eszter színművész, Ferencz István építészmérnök, Fischer Iván karmester, Görgey Gábor író, Herskó János filmrendező, Karátson Gábor író-festőművész, Kulka János színművész, Léner Péter rendező, Lukáts Andor színművész-rendező, Megyik János szobrászművész, Petrovics Emil zeneszerző, Solti Gizella textiltervező iparművész, Spiró György író, költő, irodalomtörténész, műfordító, Szőnyi Erzsébet zeneszerző, Sztevanovity Zorán előadóművész, Tordai Zádor író, filozófus, Vágó Nelly díszlettervező és Zsótér Sándor színművész-rendező. A Kossuth-díjat az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15-e centenáriuma alkalmából alapította.

A felolvasott indoklás szerint a köztársasági elnök a Kossuth-díjat a miniszterelnök előterjesztésére az "egyetemes és a magyar filmművészetet maradandó értékekkel gazdagító, világszerte nagyra becsült művészi életmű elismeréseként" adományozta Jancsó Miklósnak.
 
A most odaítélt díj azért is figyelemre méltó, mert a művész 33 évvel ezelőtt már kapott Kossuth-díjat, igaz, mint az újságíróknak az ünnepség után elmondta, az az akkori kategóriák szerint csak "harmadosztályú" volt. 
 
 
Sólyom László a baráti hangú díjátadáson arról beszélt: fiatalkora óta nagy hatással vannak rá Jancsó Miklós filmjei. Az államfő esztétikai méltatásra nem vállalkozott ugyan, de megjegyezte: ahogy sokfajta magyar stílus, úgy sokfajta Jancsó-stílus is létezik.
 
Az államfő úgy fogalmazott: "az elnöknek is van lelke, vannak olyan kitüntetések, amit nem szívesen ad át, van olyan, amit szívesen ad át".
 
Sólyom László annak indoklásául, miért adományozza különlegesen szívesen ezt a Kossuth-díjat, megjegyezte: "ezt nem szokás megvallani, de (...) ha valaki már másodszor kap Kossuth-díjat, akkor hadd tegyem hozzá, hogy én, ha tehettem volna, az elsőt is szívesen adtam volna, és szívesen adom a másodikat".
 
Jancsó Miklós a díjat megköszönve elmondta: azt nem csak a maga nevében veszi át, mert - mint mondta - "a filmet az ember nem egyedül csinálja".
 
A művész a díjátadást követően az újságírók mikrofonjai elé állva arról beszélt: az 1973-as díj odaítélése idején "egészen más világ volt". Elmondta, az akkori díjat nem a Szegénylegények vagy a Csillagosok, katonák című filmekért kapta, mert akkor azokat nem akarták elismerni.
 
Elmondta, őt abban az időben "nem úgy" üldözték, ahogy másokat, de a "nem-szabadságot kiheverni nem olyan könnyű" még így sem. Hozzátette: a szabadságot elviselni sem könnyű, ehhez "okosnak, meggondoltnak, tanultnak" kell lenni, és olyannak, akinek nem korog a gyomra.
 
"Korgó gyomorral nem lehet Himnuszt énekelni" - idézte Szabó Dezső írót.